Hosszúmacskás
| Hosszúmacskás (Satu Lung) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kajántó |
| Irányítószám | 407211 |
| Népesség | |
| Népesség | 99 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Hosszúmacskás falu (románul Satu Lung) Romániában Kolozs megyében.
Tartalomjegyzék |
Nevének említése [szerkesztés]
Már 1314-ben feltűnik Gene-Genyemacskása, 1357-ben Diósmacskás néven. 1451-ben Zenthmiklosmacskása néven szerepel, 1458-ban, 1509-ben, 1587-ben is hasonló formában fordult elő, majd 1724-ben változtatják meg a nevét Hosszú Macskásra. 1839-ben Hoszszu-Matskás, Huszo-Metskás, 1850-ben, 1857-ben Hosszu Macskás, 1863-ban Hosszu-Macskás, Huszo-Mecskás, 1873-ban Macskás (Hosszu-), 1880-ban Macskás (Hosszú-), 1890-ban Hosszú-Macskás, 1920-ban Macicașul lung, Husău-Macicaș, 1930 Satul-Lung volt a neve.
Lakossága [szerkesztés]
1850-ben a 395 fős településnek 306 román, 55 magyar és 34 cigány lakosa volt. 1992-ben 129 fős lakossága 1 magyar kivételével már román származású volt. 1850-ben 313 görög katolikus, 2 római katolikus, 78 református és 2 unitárius hívő élt a településen. 1992-ben 126 fő ortodox, 1 fő görög katolikus, 1 fő református és 1 fő baptista hitű volt.
Története [szerkesztés]
Szent Miklós tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta a település a nevét. A Macskási család birtokolta. Középkori római katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, és a 17. század elejétől 1888-ig református anyaegyháza volt. A 17. század folyamán eredeti lakossága kipusztult, temploma romos lett és 1712-ben már csak a templom helyét ismerik. Refromátus egyházát előbb Magyarmacskás, majd Fejérd és Kajántó leányegyháza lett. Állandó magyar lakosa és református temploma nincs a településnek. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Kolozsvári járásához tartozott.
Forrás [szerkesztés]
- Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)
- Hosszúmacskási Református Egyház
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek : A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6 Online elérés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
||||||||||||||||||||||||||||

