Gyalu (Románia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyalu (Gilău)
Gilauburg.jpg
A gyalui vár
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Rang községközpont
Beosztott falvak Hidegszamos, Melegszamos
Polgármester Sfârlea Dumitru
Népesség
Népesség 6464 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 730
Község népessége 8300 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 116,82 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gyalu  (Románia)
Gyalu
Gyalu
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 45′ 19″, k. h. 23° 23′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 19″, k. h. 23° 23′ 21″
Gyalui várkastély
Gyalu 2009

Gyalu (románul Gilău, németül Julmarkt) községközpont Romániában Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolozsvártól 17 km-re nyugatra fekszik. Gyalut átszeli az E60-as európai út. A község keleti határában lehet felhajtani az Észak-erdélyi autópálya már elkészült, Kolozsvárt elkerülő (és Aranyoslónánál az E60-as utat újból keresztező), 56 km-es szakaszára.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének eredete vitatott. A magyar nyelvészek általában az ótörök jal (= megéget) szóból származtatják. A románok szerint személynévi eredetű és Gelu román vezér nevéből eredeztetik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kapus és a Meleg-Szamos egyesülésénél már a rómaiak is castrumot építettek. A honfoglaláskor földvára volt, mely egyesek szerint Gelu román vezér székhelye volt. A tatárjáráskor elpusztult lakossága helyére az erdélyi püspök szászokat és hegyi román pásztorokat telepített. A gyalui várat, a kalotaszegi várak egyikét a 14. század végén építették az elpusztult Fenes vára helyett. A településnek vásártartási joga, volt és vámmentességet élvezett.

1541-ben egy ideig itt tartotta udvarát a Budáról elűzött özvegy Izabella anyakirályné. Kincstartója, Fráter György (György barát), Várad püspöke 1541. december 29-én e várban kötötte meg a titkos gyalui egyezményt Habsburg Ferdinánd király megbízottjával.

1566-ban a fejedelmi udvartartás alá rendelték. 1594-ben itt végeztette ki Báthory Zsigmond fejedelem a török ellen harcolni vonakodó Kendy Ferencet és Bornemissza Jánost. 1600-ban Mihály havasalföldi vajda foglalta el, és ezt a várat is magáénak követelte. 1602-ben Basta ostrommal vette be. 1605-ben az utolsók közt adta meg magát a Bocskai fejedelemnek. 1640-ben Rákóczi Zsigmond állította helyre. 1704-ben a kurucok eredménytelenül ostromolták, de 1706-ban már elfoglalták. A félig romos várat Rabutin császári tábornok foglalta vissza. 1738-ban Bánffy Dénes építtette újjá a belsővárat, külső sáncait elbontották. 1861-ben tűzvész pusztította, 1874-ben a második emeletet elbontották, majd tetővel fedték be. 1911-ben jelentősen átalakították.

1910-ben 2972 lakosából 1773 román és 1144 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Gyalui járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 7966 lakosából 6748 román, 877 magyar és 341 cigány volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalmi megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kós Károly legismertebb szépirodalmi műve, a Varjú nemzetség itt játszódik, illetve a közeli Vlegyásza-hegységben.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A gyalui református templom, amelyet kalotaszegi kézimunkák díszítenek.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyalu (Románia) témájú médiaállományokat.