Gyalu (Románia)
| Gyalu (Gilău) | |
 |
|
| A gyalui vár | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Hidegszamos, Melegszamos |
| Polgármester | Sfârlea Dumitru |
| Népesség | |
| Népesség | 5852 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 7861 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 730 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 116,82 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Gyalu
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 45′ 19″, k. h. 23° 23′ 21″ | |
Gyalu (románul Gilău, németül Julmarkt) községközpont Romániában Kolozs megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Kolozsvártól 17 km-re nyugatra fekszik. Gyalut átszeli az E60-as európai út. A község keleti határában lehet felhajtani az Észak-erdélyi autópálya már elkészült, Kolozsvárt elkerülő (és Aranyoslónánál az E60-as utat újból keresztező), 56 km-es szakaszára.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevének eredete vitatott. A magyar nyelvészek általában az ótörök jal (= megéget) szóból származtatják. A románok szerint személynévi eredetű és Gelu román vezér nevéből eredeztetik.
Története[szerkesztés]
A Kapus és a Meleg-Szamos egyesülésénél már a rómaiak is castrumot építettek. A honfoglaláskor földvára volt, mely egyesek szerint Gelu román vezér székhelye volt. A tatárjáráskor elpusztult lakossága helyére az erdélyi püspök szászokat és hegyi román pásztorokat telepített. A gyalui várat, a kalotaszegi várak egyikét a 14. század végén építették az elpusztult Fenes vára helyett. A településnek vásártartási joga, volt és vámmentességet élvezett. 1541-ben egy ideig itt tartotta udvarát Izabella királyné. 1566-ban a fejedelmi udvartartás alá rendelték. 1594-ben itt végeztette ki Báthori Zsigmond fejedelem a török ellen harcolni vonakodó Kendy Ferencet és Bornemissza Jánost. 1600-ban Mihály vajda foglalta el és ezt a várat is magáénak követelte. 1602-ben Basta ostrommal vette be. 1605-ben az utolsók közt adta meg magát a Bocskai fejedelemnek. 1640-ben Rákóczi Zsigmond állította helyre. 1704-ben a kurucok eredménytelenül ostromolták, de 1706-ban már elfoglalták. A félig romos várat Rabutin foglalta vissza. 1738-ban Bánffy Dénes építtette újjá a belsővárat, külső sáncait elbontották. 1861-ben tűzvész pusztította, 1874-ben a második emeletet elbontották, majd tetővel fedték be. 1911-ben jelentősen átalakították. 1910-ben 2972 lakosából 1773 román és 1144 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Gyalui járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 7966 lakosából 6748 román, 877 magyar és 341 cigány volt.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1866. november 24-én Gyalui Farkas művelődés- és irodalomtörténész, könyvtártudományi szakíró, publicista, szépíró.
- A gyalui szanatóriumban halt meg 1941. június 16-án Sértő Kálmán költő és író.
Irodalmi megjelenése[szerkesztés]
Kós Károly legismertebb szépirodalmi műve, a Varjú nemzetség itt játszódik, illetve a közeli Vlegyásza-hegységben.
Látnivalók[szerkesztés]
- A gyalui református templom, amelyet kalotaszegi kézimunkák díszítenek.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
