Szeghalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szeghalom
Szeghalom - Palace.jpg
Szeghalom címere
Szeghalom címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Szeghalmi
Kistérség Szeghalomi
Jogállás város
Irányítószám 5520
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 9254 fő (2014. január 1.)[1]
Népsűrűség 42,50 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 217,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szeghalom  (Magyarország)
Szeghalom
Szeghalom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 26″, k. h. 21° 10′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 26″, k. h. 21° 10′ 05″
Szeghalom  (Békés megye)
Szeghalom
Szeghalom
Pozíció Békés megye térképén

Szeghalom, ez a sárréti kis város Békés megye északi részén található, a Szeghalmi járás és kistérség központja (a Sárrét fővárosaként is szokták emlegetni). Az 1400-as évek végén mezőváros volt, majd elnéptelenedett. 1711 óta folyamatosan lakott település, 1984 óta város. A Berettyó jobb partján fekszik, innen már csak pár kilométer, ahol a gyönyörű ártéri erdők kíséretében a Sebes-Körös és a Berettyó összefolyik. Ha pedig a folyóknak hátat fordítunk, az Alföld "tengersík" vidékét látjuk. A folyók szabályozásakor levágott kanyarulatok szép kirándulóhelyek és kedvelt horgászparadicsomok. Itt még kis foltokban megtalálható a földrajzi fekvésnek megfelelő flóra és fauna. Az ipar megkímélte a vidéket, csak a földműveléssel kerülhettek vegyszerek a talajba.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szeghalom Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekszik.

Berettyó híd és folyó

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mintegy 7 ezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű Zástyi apátság alapítólevele, amely szerint Péter comes az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett. Erre utal Anonymus a Gesta Hungarorum XXVIII. fejezetében, amikor az; írja: "Tas és Szabolcs vezérek lovasai, a szerepi mocsár irányából jőve Szeghalomnál (Zeguholmu) akartak átkelni a Körösön…"

A 13. századi krónikák szerint Szeghalom főesperességi székhely. A 15. század végétől vámszedő joggal felruházott mezővárosként szerepel. A török uralom idején a település a Nadányi család birtokába került, így, ellentétben a megye más helységeivel, megőrizte színtiszta magyarságát.

Szeghalom címerének mindmáig fennmaradt legfontosabb motívumai a honfoglaló Barsa nemzetségtől eredő, két egymással szemben úszó hal, már ebben az időben megjelenik és az 1711-es visszatelepülés idején a község önálló pecsétjén is szerepel. A közismert formája a későbbiek során alakul ki, ezen a Nadányiaktól származó két sárkány alak tartja a kékszínű pajzsot a benne úszó halakkal, fölötte koronával.

Az évezredek során a Nagy- és Kis-Sárrétet elválasztó szárazulat többször benépesült. A végleges letelepülés évszáma 1711, s ezt követően rövidesen Békés után a megye második legnépesebb helysége. A tiszta református népesség 1715-ben templomot és iskolát épített magának. (A mai templom 1784 és 1794 között épült fel.)

A 19. század elejétől, a felvilágosodás és a reformkor hatására, megindult a polgári fejlődés a falu értelmiségének vezetésével. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben több mint 200 szeghalmi ifjú vett részt. A 19. század közepétől az első világháború kitöréséig tartó időszak a település életében a civilizációs fejlődést hozta el. Megkezdődött a Sebes-Körös és a Berettyó szabályozása (1854). 1884-ben új épületbe költözött a községháza (D'Orsay-kastély), 1885-ben megnyitotta kapuit a Simay Kisdedóvó. A gazdaság fellendülésében nagyon jelentős szerepet játszott, hogy 1891-ben megindult a közlekedés a Gyoma-Nagyvárad közötti vasútvonalon.

Az 1914-ben kirobbant háború ezt a fejlődést derékba törte. A háborús évek, az 1919-es események és Trianon megrázkódtatásai után nagy változást a helyi építkezések és a középfokú oktatás megszervezése hozott. A 20-as években megindult gazdasági, kulturális, egészségügyi fejlődés világosan mutatta, hogy ez az ősi település a várossá fejlődés útjára lépett. Közel két évtized alatt kövesutak, közúti híd, középületek (adóügyi hivatal, posta, járásbíróság stb.), iskolák épültek. 1926-ban, Péter András gazda hagyatékából, megnyitotta kapuit a gimnázium. Az Oncsa lakásépítő programja keretében kialakult az Újtelep. Ekkor jött létre a villanycentrálé, mely egy időben Füzesgyarmatot is ellátta. Ezt a nagyléptű fejlődést az újabb háború közeledése szakítja meg. A hadviselés okozta anyagi károknál sokkal jelentősebb a szellemi értékek elvesztése. A második világháború után Szeghalom életében ugyanazok a történelmi események zajlottak le, mint az ország bármelyik településén, korábbi központi szerepe sok tekintetben elhalványul, nyoma sincs a városias fejlődésnek.

Változást az 1960-as évek hoztak, a vidék iparosításának jelszavával több üzem települt ide. Az 1970-es években kezdődött a lakótelepek építése többszintes épületekkel, s a várossá válás siettetésére számos középület létesült (oktatási, egészségügyi, kulturális és szolgáltató egységek).

1984-ben Szeghalom végre elnyerte a városi rangot, bár – a fejlesztések ellenére – nem voltak még adottak a várossá válás igazi feltételei. Az elkövetkező évek gazdasági nehézségei miatt az előrehaladás újra lassúbb üteművé vált. Főként az infrastruktúra fejlesztésében maradt le a kívánalmaktól a település, ami mind a mai napig kihat a város életére. A rendszerváltás óta ezekből a gondokból néhány már megoldódott (vezetékes gáz, piaccsarnok, szeméttelep korszerűsítése, ivóvízprogram, csatornázás, telefonhálózat, kábeltelevízió, utak, járdák építése).

Napjainkban változások sora járult hozzá a település arculatának kedvező alakulásához, több középületet korszerűsítettek, felújítottak, miközben a vállalkozói szféra is jelentős létesítményekkel gazdagította Szeghalmot. A Sárrét hagyománytisztelő "fővárosa" jelent formáló és jövőt építő törekvései mellett, méltóképpen őrzi, becsüli történelme során szerzett anyagi és szellemi értékeit.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[2] Szeghalom népessége 1994 és 2002 között. 1999-ig csökkenés figyelhető meg, majd egy kicsit növekszik, aztán újból csökken. Ma lassú csökkenés figyelhető meg az elvándorlás, illetve a születésszám csökkenése miatt. Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat).

Év Lakónépesség
1994 10 450
1995 10 334
1996 10 257
1997 10 268
1998 10 109
Év Lakónépesség
1999 10 033
2000 10 301
2001 10 201
2002 10 151

Népcsoportok: 2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Vallás és felekezet: Felekezeti szempontból Szeghalom népessége főként református vallású. A vallásos népesség arányán belül 78% református, 19% római katolikus, 3% egyéb vallású.[4]

Szeghalom nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két templom van a városban, mindegyiket kiemelkedő "halomra" építették. Az elnevezésben szereplő második tag tehát innen származik. A helytörténetírók arról azonban, hogy melyik halomról is van szó, már nem egyformán vélekednek. Haan Lajos Békés vármegye hajdana c. könyvében ezt írja: Nevét vette a helység közepén fekvő azon halomtól, melyen gr. d'Orsay magtára áll, s mely hajdan a Körösök kiöntései által annyira körül volt véve, hogy mintegy szegletet képezett. Ma itt található a katolikus templom. A Gesta Hungarorum az elnevezést így magyarázza: "szög, szeglet" értelmű szeg szó a halom meghatározója. Karácsonyi János Békés vármegye története II. kötetében az elnevezést Barnahalomnak értelmezi, mivel a régi magyar nyelvben a szeg szó jelentése barna. Valóban, a város főterén emelkedő halom barna színű. Más feltevés szerint a nevet adó halom a mai Kossuth tér.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola

Péter András végrendelete 1926-ban valósult meg. Az Egyetemes Református Konvent engedélyezte a reálgimnázium első osztályának megnyitását. Az első igazgató, Nagy Miklós irányításával Pásztor József tanár és négy óraadó kezdte meg a tanítást. 1934-ben érettségizett az első osztály. Ekkor a gimnáziumnak 356 tanulója volt. A gimnázium épülete 1928-ban, a tornaterem 1935-ben, az internátus - a mai kollégium - 1940-ben készült el. A háború előtti években kiváló tantestület dolgozott a gimnáziumban. A környék kulturális életét irányították, könyveket adtak ki, szerkesztették a helyi hírlapot, tehetséggondozást végeztek. 1942-ben Szigeti István birtokadományából mezőgazdasági középiskola létesült a gimnázium keretei között. A később önállósult iskolát az adományozó korán elhunyt gyermekéről, Szigeti Endréről nevezték el. 1945-ig 889 tanulót oktatott és nevelt a Péter András Gimnázium. Ebben az évben Péter András birtokát államosították, de még 3 évig egyházi gimnázium maradt.

Nagy Miklóst 1946-ban kultuszminiszteri államtitkárrá nevezték ki. Az igazgató dr. Pásztor József, majd Boör Ferenc lett. 1948 nyarán államosították a középiskolát. 1950-ben a politikai hatalom "elvette" a Péter András nevet és Bolyai Farkas nevet "adományozta" a gimnáziumnak. 1951-től 1975-ig Sándor Jenő vezetésével végezte eredményes munkáját a gimnázium tantestülete. 1954-ben leánykollégium létesült a Kárász kastélyban. 1956 októberében a tantestület úgy döntött, hogy a gimnázium kapja vissza a régi nevét. A tantestület akarata csak 1957 novemberében valósult meg. 1966-ban mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskolai képzés kezdődött, majd 1978-tól gépi forgácsolás váltotta fel ezt a szakmát. 1975-től 2007-ig Vaszkó Tamás a gimnázium igazgatója. 2007-től Magyar István a gimnázium igazgatója. A gimnázium alapításának 50. évfordulóján 1976-ban országos ünnepséget rendeztek. Emlékkönyvben dolgozták fel az elmúlt öt évtized sikereit, küzdelmeit. (Péter András Emlékkönyv).

Az iskola életében fontos szerepe van a hagyományápolásnak. 1984-ben az öregdiákok Nagy Miklósnak, 1986-ban Péter Andrásnak emeltek szobrot az iskola parkjában. 1990-ben Péter András születésének 150. évfordulóján iskolazászlót avattak. A szaktantermeket kiváló tanáregyéniségekről nevezték el: Fülöp Károly, Jermendy László, dr. Pásztor József, dr. Fényes Imre. A diákság 20 év óta minden november végén diáknapokkal emlékezik a névadóra. A tantestület gondozza Sinka István költő irodalmi hagyatékát. Az utolsó két évtizedben hat alapítványt jegyeztek be a diákok támogatására. Az iskola jelenlegi szerkezete több átszervezés után alakult ki. 1996-ban kezdődött el a hat évfolyamos gimnáziumi képzés. 2002-ben érettségizik ez a nemzedék. [2] [3]

Csót (Csolt)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szeghalom-tól délre fekvő puszta Csót (Csolt), amelyet az 1830-as térképek még Csót laposssa, Csót Ér, Csótlapos néven tüntettek fel.

Nevét a Váradi Regestrumban 1222-ben említették Cholt néven.

1271-ben Abraham de Cholth volt említve, és 1330-ban is Cholth nak írták nevét.

Az egykori Cholth a Csolt nemzetség birtoka volt, itt állt a nemzetség monostora.

Az 1271-ben fent említett Csolti Ábrahám ispán a Csolt-nemzetség-ből származó Ábránfiak névadó őser volt.

1222-ben apátja az oklevelekben tanúként szerepelt.

1330-ban Ábrahám fia Mortunussal együtt Torda határát járatta meg, mely Csolttal volt határos.

1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint az apát 15 garas pápai tizedet fizetett.

Torda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Torda ma Szeghalomtól délkeletre fekvő puszta.

Nevét az oklevelek 1221-ben említették "ecclésia Tdan" néven, majd 1323-ban Thorda néven említették az oklevelekben.

1323-ban békési nemes eskütárs nevében szerepelt.

1330 körül határát Károly Róbert király, illetve Pál országbíró parancsára megjáratták a csolti apáttal és a Smaragd nemzetségbeli Sumrakus fiaival szemben.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szeghalom,Kárász-kastély
Szeghalmi Szabadság tér (részlet)
  • Wenckheim-D'Orsay-kastély : A klasszicista-romantikus kúriát 1800 körül építtette a Wenckheim család. D'Orsay Emil romantikus jegyekkel bővítette az épületet.

Az angol szakállas szemöldökpárkányok adják a jellegzetes romantikus díszítést. 1945 után a kastélyt tollraktárként használták. Napjainkban a felújított kastélyban kapott helyet a Nagy Miklós Városi Könyvtár és Sárréti Közérdekű Muzeális Gyűjtemény integrált intézménye.

A kastély alatt komoly pincerendszer húzódott, ezekhez több hiedelem is fűződik, melyek szerint az alagút a város másik végén lévő Kárász-kastélyba, más verzió szerint a Sebes-Körös-parti Várhelyig vezet.

  • Sárréti Múzeum és Kiállítóterem (Simay János polgárház): Wenckheim-kastélynak épült 1840 tájt, klasszicista-romantikus stílusban. Sokáig tanácsháza volt.
  • Kárász-kastély : Leánykollégium, volt Kárász-kastély és kerti táncpavilon, klasszicista-neoreneszánsz-eklektikus, épült 1840 körül és 1890 körül. A második világháborúban a bal szárnya és a portikusza elpusztult.
  • Római katolikus templom: A mintegy 2,5 m magas mesterséges dombon, barokk stílusban, 1800 körül épült magtárból 1869-ben alakították át a templommá.
  • Református templom: A város nevét adó halmon, középkori templom alapjára épült 1784-ben, késő barokk stílusban. Tornya csak 1794-ben készült. 1827-ben görög kereszt alakúra bővítették. A karzatát tartó pillérek fényeikkel, árnyékaikkal sajátos hangulatot árasztanak. Szószékét 1834-ben helyi mester készítette. 1844-ben a tető és a torony leégett, 1949-ben építették újjá.
  • Felszabadulási emlékmű: Makrisz Agamemnon alkotása.
  • Református presbitérium és magtár
  • Régi református iskola
  • Kossuth Lajos-szobor: Horvay János alkotása.
  • Tildy Zoltán-szobor
  • Baross utcai díszkút
  • Zsidó temető, a füzesgyarmati út mellett
  • Fa harangláb: 1892-ben készült, a megyében egyedülálló gúla formájú, lépcsős fatorony.
  • Péter András sírkápolna: Szeghalom-Halas pusztán található.
  • Kunhalmok
  • Városi sportcsarnok és pálya
  • Bíróság épülete
  • Péter András Gimnázium: Péter András jómódú gazda 1907-ben 1500 hold földjét a községében létesítendő gimnáziumnak szánta. A gimnázium 1926 óta működik, Lelkes ifjúsága adta ki Sinka István első verseskötetét.
  • Lelkészlak: A 19. század elején épült klasszicista stílusban, népi-romantikus homlokzattal. Itt lakott 1933–1945 között Tildy Zoltán, 1946–1948 között köztársasági elnök.

Híres szeghalmiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szeghalom neves szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szisz Ferenc (18731944) magyar származású francia autóversenyző, az első Grand Prix verseny győztese
  • Szabó Imre 1877. munkaügyi és népjóléti miniszter, szociáldemokrata politikus. 1919-ben az SZDP vezetőségi tagja lett, 1920. januártól a Népszava kiadója, 1927-től felelős szerkesztője.[4]
  • Salamon Ernő (1888-1944) magyar pedagógus, pedagógiai szakíró.
  • Mező Imre 1932. zeneszerző, zenei szerkesztő, a Zeneműkiadó Liszt Ferenc-összkiadásának gondozója.
  • Fésüs László 1939. Az állatorvos-tudomány doktora (1988). Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet főigazgatója.[5]
  • Vári Juliánna 1967. festő.Prof. Dr. Pál Attila Szülész-nőgyógyász, a Szegedi Nőgyógyászati klinika igazgatója. (1950)
  • Bede Lajos (1826–1879) gimnáziumi igazgató, tanár.
  • Fehér Lajos (1917–1981) politikus, újságíró, 1962–1974 között miniszterelnök-helyettes.[5]
  • Papp Endre 1967. magyar író, irodalomkritikus, szerkesztő.[6]

Szeghalom neves lakói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bakó Ignác , televíziós személyiség ide járt gimnáziumba és alapította meg a Sárrét első rock zenekarát a PAVILON együttest.
  • Dapsy Gizella, (Nil) költő, író, (1885-1940) óvónő ´volt Szeghalmon.[6]
  • Tildy Zoltán (1887-1961) későbbi köztársasági elnök, aki 1933-1946 között itt volt lelkész
  • Magyari Barna, (1965–) költő, 1985 óta szinte valamennyi hazai irodalmi lapban publikált, az OMM különdíjasa, négy kötete jelent meg.
  • Miklya Jenő, (1929–2001) tanító, 1961-től tanított Szeghalmon, s tanítványaival gyűjtötte a szeghalmi népélet jellegzetes emlékeit. Honismereti szakkört szervezett, helytörténeti kiadványokat írt és szerkesztett, gyűjteménye 1975-ben közgyűjteményi rangot kapott, amelyből 1984-ben tájmúzeumi rangra emelkedett (Sárréti Múzeum). Miklya Szabó Ferenccel szerkesztője volt a Szeghalom múltját tárgyaló alapkötetnek (Miklya Jenő-Szabó Ferenc: Szeghalom, Történeti, néprajzi és földrajzi tanulmányok, Szeghalom, 1979) [7]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a 47-es főközlekedési út mellett helyezkedik el, így Békéscsaba - Szeged, illetve Berettyóújfalu - Debrecen irányban a közúti tömegközlekedés jól megoldott. Helyi, helyközi járatú autóbuszok biztosítják a közúti közlekedést a környező településekkel. A közúti tömegközlekedési feladatokat a Körös Volán látja el. A települést a vasúti fővonalakhoz a Szeghalom - Püspökladány-i, illetve a Szeghalom –- Gyomaendrőd-i ágvonalak kötik be. Vasúton megközelíthető Vésztő, Gyula városa is.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szeghalmi FC[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szeghalom labdarúgócsapata benne van a megyei első osztályban. A stadion férőhelyeinek száma több mint ötszáz fő.

Szeghalmi Női Kézilabda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es években kezdődött meg a kézilabdasportág meghonosítása Szeghalmon. A női szakág 1968-ban indult útjára. Az utánpótlásképzés 1975-től szerepel komoly szándékként az egyesület terveiben. Napjainkban öt különböző korosztályú csapatnak van lehetősége a versenyszerű sportolásra a kisiskolásoktól a felnőttekig.[8]

Senshi Kyokushin Karate Sportegyesület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szeghalmon 1993-ban kezdte meg tevékenységét a Senshi Kyokushin Karate Gyermek, Ifjúsági és Szabadidő Sportegyesület, amely hivatalos tagja a Magyar Karate Szervezetnek, a Magyar Kyokushin Karate Szervezetnek, a Békés Megyei Karate és Harcművész Szövetségnek, valamint alapító tagja a Körös-sárréti Civil Szervezetek Szövetségének. Versenyzőik nemzetközi versenyeken értek el helyezéseket, s vannak köztük magyar bajnokok is.[8]

Szeghalmi Tenisz Egyesület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentős múlttal rendelkezik Szeghalmon a teniszsportág is. A versenyzők jelentős sikereket értek már el.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• Baranyai Béla: Lexicon Locorum Regni Hungariae populosorum anno 1773 officiose confectum. Bp., 1920

• Békés megye régészeti topográfiája. A szeghalmi járás. VI. köt. Szerk.: Ecsedi István - Kovács László - Maráz Borbála -Torma István. Bp., 1982.

• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. CD-ROM. Bp., 2002.

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik. II. Köt. Szeged, 1984.

• Gyalai Mihály: Magyar Igazságtörténeti helységnévlexikon. Bp., 1989.

• Györrfy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Köt. A–Cs. Abaújvár, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brassó, Csanád és Csongrád megye. Bp., 1963.

• Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I. Köt. Bp., 1988.

• Lipszky Joannes: Repertorium locorum objectorumque in XII. tabulis mappae Regnorum Hungariae, Slavoniae, Croatiae, et Confiniorum Militarium Magni item Principatus Transylvaniea occurrentium. Budae, 1808.

• Magyar katolikus lexikon XII. Köt.Seq-Szentl. Szerk.: Diós István-Viczián János. Bp., 2007.

• Magyarország Történeti helységnévtára. III. Köt.; Békés megye. Bp., 1993.

• Magyar zsidó lexikon. Szerk.: Ujvári Péter 1929. http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/0840.html

• Nagy Ludovicus: Notitiae Politico-Geographico-Statisticae Inclyti Regni Hungariae, Partiumque Eidem Adnexarum. Budae, 1828.

• Miklya Jenő: Írások és Adatok Szeghalom múltjáról. Szeghalom, 1996.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeghalom témájú médiaállományokat.