Csárdaszállás

Csárdaszállás címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Alföld

Megye

Békés

Kistérség 2012-ig

Békési

Jogállás

község

Polgármester

Petneházi Bálint Lászlóné^[1]

Irányítószám

5621

Körzethívószám

66

Népesség

Teljes népesség

458 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

8,46 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

54,16 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Csárdaszállás

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,865°, k. h. 20,937°

Csárdaszállás

Pozíció Békés megye térképén

é. sz. 46,865°, k. h. 20,937°

Csárdaszállás község Békés megye Békési kistérségében.

Fekvése [szerkesztés]

Békéscsabától északnyugatra, Gyomaendrőd és Mezőberény között fekvő település.

Megközelíthető [szerkesztés]

Közúton a 46-os számú főúton
Vonattal a MÁV 120-as számú Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Gyomaendrőd és Mezőberény között található.

Története [szerkesztés]

Csárdaszállás viszonylag új település. 1952-ben alakult ki Köröstarcsa tanyavilágából. Környéke azonban már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált őskorból, réz- és bronzkorból, szkíta és avar időkből származó leletek sokasága is bizonyít.

Az 1800-as évek elején állítólag Rózsa Sándor szállt meg néha a község szélén álló csárdában. (A csárda később iskola lett, majd szolgálati lakás.). Idősebb lakosok emlékeznek a földalatti alagútra, amely egy közeli mocsaras részre vezetett. Természetesen lehetséges hogy nem a híres betyár, hanem más, a törvény elől menekülő emberek egérútja volt az alagút.

1945 előtt csárdaszállási tanyák néven volt ismert. 1945 után földmérők felmérték a tanyákat, közéjük utcákat rajzoltak. A falu nevét a csárdáról kapta.

Az 1980-as évekre virágzó mezőgazdasági falu lett, 8-900 fő lakossal. Híres volt a rizs vetőmag termeléséről.