Püspökladány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Püspökladány
Püspökladány címere
Püspökladány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Kistérség 2012-ig Püspökladányi
Jogállás város
Polgármester Dombi Imréné[1]
Irányítószám 4150
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 14 915 fő (2010. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség 79,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 186,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Püspökladány (Magyarország)
Püspökladány
Püspökladány
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47,31781°, k. h. 21,11675°
Püspökladány (Hajdú-Bihar megye)
Püspökladány
Püspökladány
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
é. sz. 47,31781°, k. h. 21,11675°

Püspökladány város Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi kistérségnek a székhelye.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Püspökladány: településterv (KT. 1979-81.)

A Tiszántúl középső részén, Hajdú-Bihar megye nyugati határán, három tájegység: a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagy-Sárrét találkozási pontján fekvő igazi alföldi város. Nyugati szomszédja a Jász-Nagykun-Szolnok megyei város, Karcag.

Megközelíthetősége [szerkesztés]

Története [szerkesztés]

Püspökladány lakott hely volt már időszámításunk előtt, erről tanúskodnak a város közelében lévő Kincses-dombon végzett ásatások, ahol körülbelül 4 000 éves katakomba sírokat tártak fel, melyek Európa-szerte egyedülállóak. Különböző leletek bizonyítják a hely lakottságát a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpád-korban is. Viszont a település keletkezésének ideje nem határozható meg pontosan, ez feltehetően a 10-11. századra tehető.

Első írásos említése a Váradi Konvent 1351-ből származó oklevele, mely Ladan formában említi a mai név utótagját. A város nevének eredetét szintén homály fedi. Elméletek születtek besenyő, szláv, alán és ősmagyar eredetre, melyek közül legelfogadhatóbb az a tézis, mely Ladányt egy ősi magyar személynévként azonosítja (Vorovszky tézis).

A mai név feltehetően birtoktestet jelöl, mégpedig a kisnemesi Bajomi család Ladány nevű birtokát, melyet a váradi püspöknek zálogosított el. A település nevét 1543-ban Pispek Ladan formában említik.

A település a Rákócziak birtoka is volt. Rákóczi György idejéből származik a református templomban lévő ún. Rákóczi-harang. A szabadságharc bukása után Püspökladány kincstári birtok lett, majd a 19. század elején az udvar József nádornak adományozta. A települést 1901-ig Püspök-Ladányként említik, a mai névhasználata ezen időponttól él.

A középkorban Püspökladány nem volt számottevő település. Népessége évszázadokon át elmaradt a szomszédos Nádudvarétól vagy Kabáétól. A korabeli népességszámlálások szerint 1552-ben 645 fő, 1594-ben 1 300 fő, 1725-ben 1 190 fő, a II. József korában végzett első magyarországi népszámláláskor pedig 2 454 fő lakosa lehetett Püspökladánynak.

A város fejlődése a 19. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. Az első lakott részek 1554-ben a tatárok betörésekor elpusztultak. Ennek ellenére 1558-ben már Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt, de újra elpusztult, és csak az 1600-as évek elején népesült be újra.

A 17. század végétől a források Ladányt oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezik, bár a mezővárosi rangot jelentő vásártartási jogot csak 1847-ben kapta meg.

Püspökladány az 1876-os megyerendezésig a nagy kiterjedésű Szabolcs vármegye délnyugati végén feküdt annak utolsó településeként, ekkor átcsatolták az újonnan létrehozott Hajdú vármegyéhez, majd az 1950-es megyerendezés során az akkor létrejött Hajdú-Bihar megyéhez került.

1930-ban a Hajdú vármegye déli felén fekvő községeket magába foglaló Hajdúszoboszlói járás székhelyét Püspökladányra helyezték, és nevét Püspökladányi járásra változtatták, és ez így maradt a járások megszüntetéséig, 1983 végéig. Püspökladányt 1984. január 1-jével városi jogú nagyközséggé, majd 1986-ban várossá nyilvánították.

(A kistérség- és a város fejlesztésének hosszú- és nagy távlatú programja - és a város általános rendezési tervének - elkészítéséért Kiss Tamás, a HAJDUTERV főmérnöke Pro Urbe kitüntetésben részesült).

Népcsoportok [szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességek [szerkesztés]

Püspökladány,Református templom
Püspökladány,Szent István-emlékmű
Püspökladány,Darvak díszkút
Napsugaras házak homlokzatdíszítése Püspökladányból.
  • Püspökladányi Gyógyfürdő: idegenforgalmi nevezetessége a regionális jelentőségű (2004) gyógyfürdő, valamint környezetének természeti értékei. Gyógyhatású vize vetekszik a hajdúszoboszlói gyógyvízzel. Vizét 1987-ben minősítették gyógyvízzé, hatásos idült ízületi gyulladások és degeneratív gerinc- és ízületi elváltozások ellen. Idegfájdalmak, gyulladások, izomfájdalmak, idült bőrbetegségek kezelésére, illetve érszűkületek bizonyos típusainak gyógyításra hasznosítják.

A város adottságai révén kedvez a horgászoknak, vadászoknak, a szekerezést, sőt a lovaglást kedvelőknek.

  • A természeti értékek között említésre méltó az Erdészeti Tudományos Intézet Kísérleti Állomása és a Farkas-szigeti arborétum, amelyet 1924-ben elsősorban a szikes talajok fásításával kapcsolatos kutatások szolgálatára alapítottak. Egyedülálló természeti látnivaló a szikkísérleti erdő.
  • Karacs Ferenc Múzeum
  • A városhoz tartozó Ágota-pusztai természetvédelmi terület legnevezetesebb látnivalója a Hortobágy-Berettyó csatornát átívelő, felújított műemlék fahíd.
  • Műemlékszerűen felújított MÁV-állomás
  • Petőfi Sándor Általános Iskola épülete
  • Városi Bíróság és ügyészség épülete
  • Református templom
  • Katolikus templom
  • A radarállomást 1975-ben kezdte építeni a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) Püspökladánytól 4 km-re északnyugatra. A nagy hatótávolságú radar 1980. április 25. óta szolgálja folyamatosan a polgári repülést. [4]


Szobrok, köztéri alkotások
  • Szent István-emlékmű, Győrfi Lajos alkotása
  • 1848-as emlékmű, Győrfi Lajos alkotása
  • Darvak díszkút, Győrfi Lajos alkotása
  • Szent Imre herceg, Harkányi Ede alkotása
  • Az I. világháború áldozatainak emlékműve, Horváth Géza alkotása
  • A II. világháború áldozatainak emlékműve, Győrfi Lajos alkotása
  • Összetartozás, Ölelkező szobrok, Borsos István alkotása
  • Híd, Annu Eklund alkotása
  • Mosztári híd, Sebestyén Sándor alkotása
  • Befogadás, Antoni Gaberre alkotása
  • Fischamendi őrtorony, Matza Hertiann alkotása
  • Anya gyermekével, Gömbös László alkotása
  • Ádám, Győrfi Lajos alkotása
  • Szent Flórián, Győrfi Lajos alkotása
  • 1956-os emlékkő, Győrfi Lajos alkotása
  • Virágot szedő lányka, Józsa Bálint alkotása

Érdekességek [szerkesztés]

  • 2010-ben a Southampton nevű angol városból származó (akkoriban 26 éves) Zach Evans a Google Térképen keresztül egy Püspökladány melletti szántóföld műholdas felvételén elmondása szerint Jézus Krisztus vagy Szűz Mária arcképét látta. A műholdas felvételről készült kép bejárt a világsajtót és a Püspökladány melletti szántóföldet zarándokhellyé tette.[5][6][7]

Híres emberek [szerkesztés]

Testvérvárosok [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ Dombiné hozta a Fidesznek Püspökladányt (magyar nyelven) (html). Index, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 5.)
  2. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. ↑ Renner Péter: Fejezetek a magyar légiforgalmi irányítás történetéből 1916-2000.
  5. ↑ The Daily Telegraph: Jesus's face 'seen in Google Earth image' (angol nyelven) (html), 2010. július 5. (Hozzáférés: 2012. július 30.)
  6. ↑ Vince Soodin: On Google Earth as it is in Heaven (angol nyelven) (html). The Sun, 2010. július 4. (Hozzáférés: 2012. július 30.)
  7. ↑ Erdős Liza: A magyar hely, ahol megjelent Jézus arca: ez a kép tette világhírűvé a várost (magyar nyelven). Femina.hu, 2012. április 16. (Hozzáférés: 2012. július 30.)

Külső hivatkozások [szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Püspökladány&oldid=13448400”