Berettyódéda
| Berettyódéda (Ghida) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bályok |
| Irányítószám | 417043 |
| Népesség | |
| Népesség | 189 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | – |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Berettyódéda
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 18′ 41″, k. h. 22° 26′ 53″ | |
Berettyódéda (románul Ghida) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Margittától délkeletre, az Érmelléki-hegyek alatt, Berettyó jobb partján, Szunyogd és Szoldobágy közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
A falut 1386-ban említette először oklevél Deda néven.
1410-ben villa olachalis Deda, 1425-ben és 1489-ben Deda, 1808-ban Déda, Gyida, 1888-ban Déda néven írták.
Déda már a 15. században a Csákyak birtokaként szerepelt, 1498-ban Deda néven említette oklevél, mint Csáky birtokot.
A falu határában levő Rákóczi-hegyen van a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc szőlője, mely később az uradalommal együtt a gróf Károlyiak birtokába került. E szőlőben még a 20. század elején állt egy fa, melyet az itteni nép Rákóczi fájának nevezett és az a rege járta róla, hogy e fa alatt búcsúzott el II. Rákóczi Ferenc itteni jobbágyaitól, amikor megkezdte bujdosását.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Déda, románul Gyída, Bihar vármegyében, a Debreczenből Erdélybe vivő postautban, Margita és Kémer közt postaváltással, 220 görög katholikus, 30 földes, 8 zsellér lakossal, 4 2/ urbéri telekkel. Görög katholikus anyaegyházzal. Határa kiterjed 634 holdra, ... Birtokosa: gróf Károlyi György. | ” |
1910-ben 343 lakosából 34 magyar, 309 román volt. Ebből 310 görög katolikus, 12 református, 15 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.
A 2002-es népszámlálás szerint 189 lakója közül 167 fő (88,4%) román, 21 fő (11,1%) cigány, 1 fő (0,5%) egyéb nemzetiségű volt volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görög katolikus temploma 1749-ben épült.
- Rákóczi fája
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Borovszky Samu: Bihar vármegye
- Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
