Berettyódéda
| Berettyódéda (Ghida) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Bályok |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bályok |
| Irányítószám | 417043 |
| SIRUTA-kód | 27365 |
| Népesség | |
| Népesség | 144 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 18′ 40″, k. h. 22° 27′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 40″, k. h. 22° 27′ 07″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berettyódéda témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Berettyódéda (románul Ghida) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Margittától délkeletre, az Érmelléki-hegyek alatt, Berettyó jobb partján, Szunyogd és Szoldobágy közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
A falut 1386-ban említette először oklevél Deda néven. 1410-ben villa olachalis Deda, 1425-ben és 1489-ben Deda, 1808-ban Déda, Gyida, 1888-ban Déda néven írták.
Déda már a 15. században a Csákyak birtokaként szerepelt, 1498-ban Deda néven említette oklevél, mint Csáky birtokot.
A falu határában levő Rákóczi-hegyen van a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc szőlője, mely később az uradalommal együtt a gróf Károlyiak birtokába került. E szőlőben még a 20. század elején állt egy fa, melyet az itteni nép Rákóczi fájának nevezett, és az a monda járta róla, hogy e fa alatt búcsúzott el II. Rákóczi Ferenc itteni jobbágyaitól, amikor megkezdte bujdosását.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Déda, románul Gyída, Bihar vármegyében, a Debreczenből Erdélybe vivő postautban, Margita és Kémer közt postaváltással, 220 görög katholikus, 30 földes, 8 zsellér lakossal, 4 2/ urbéri telekkel. Görög katholikus anyaegyházzal. Határa kiterjed 634 holdra, ... Birtokosa: gróf Károlyi György.”
1910-ben 343 lakosából 309 román, 34 magyar volt. Ebből 310 görögkatolikus, 15 izraelita, 12 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.
A 2002-es népszámlálás szerint 189 lakója közül 167 fő (88,4%) román, 21 fő (11,1%) cigány, 1 fő (0,5%) egyéb nemzetiségű volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma 1749-ben épült.
- Rákóczi fája
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}