Oláhhomorog
| Oláhhomorog (Homorog) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Madarász (Mădăras) |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46° 50′ 0″, k. h. 21° 46′ 0″ | |
| é. sz. 46° 50′ 0″, k. h. 21° 46′ 0″ | |
Oláhhomorog (Homorog), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Az alföldi síkságon, Nagyszalontától északkeletre fekvő település.
Története [szerkesztés]
Oláhhomorog, Homorog (d) Árpád-kori település, nevét 1273-ban említette először oklevél decime provenientes de Homrok néven. A 13. században neve a Váradi Regestrumban is feltűnt.
1291–1294-ben in archidiaconatu Humuruk 1332–1337-ben Humrugd, Homrus, Humruk, Humrak, Humruk, 1518-ban Nagyhomrok, 1587-ben Homrok, 1808-ban Homorog (Oláh-) h., 1888-ban Oláh-,1913-ban Oláhhomorog néven írták.
Homorog a váradi püspökség egyik esperességének központja volt, melynek területe Bihar negyedének a Sebes-Körös és a Fekete-Körös–Kölesér vonal közti területére terjedt ki.
1273-ban a falu dézsmáját a püspök átengedte a káptalannak.
1333–1337-ben a pápai tizedjegyzék sazerint papja évente 8 garas pápai tizedet adott.
A homorogi főesperes 1332-ben 56 garas + 28 garas + 3 fertó + 1/2 M, 1333-ban 3 fertó, 1336-ban 3 fertó pápai tizedet fizetetett.
1421-ben Homrok a Csáky család levéltárának adatai szerint a Csákyak birtoka volt. Később a Toldyak is birtokosok voltak itt.
A 19. század elején Klobusiczky János és Blaskovics Sándor volt birtokosa birtoka, a 20. század elején pedig Sternthál Adolf birtoka volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Oláh-Homorog, Bihar vármegyében. Van 1200 óhitü, 18 református, 7 katholikus, 8 zsidó
lakosa, óhitü anyatemploma. Határa 5031 hold, ... Birtokos Klobusiczky János, kinek itt szép lakháza és kertje van. |
” |
Nevezetességek [szerkesztés]
- Görög keleti temploma - 1837-ben épült
Források [szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Borovszky Samu: Bihar vármegye
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
- Györffy György: Bihar vármegye

