Apátkeresztúr
| Apátkeresztúr (Crestur) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Monospetri |
| Rang | falu |
| Községközpont | Vedresábrány |
| Irányítószám | 417016 |
| SIRUTA-kód | 27187 |
| Népesség | |
| Népesség | 527 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 309 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 20′ 58″, k. h. 22° 14′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 58″, k. h. 22° 14′ 22″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Apátkeresztúr (Crestur), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Az érmelléki hegyek alatt, Margittától nyugatra, Bihardiószegtől keletre, Albis és Vedresábrány közt fekvő település. Vasútállomása Bolcaș néven szerepel.
Története[szerkesztés]
A falu területén bronzkori település maradványait tárták fel. A régészeti lelőhely a romániai műemlékek jegyzékében a BH-I-s-B-00959 sorszámon szerepel.[1]
Apátkeresztúr nevét 1311-ben említette először oklevél c. Benedictus f. Beethleem nob. de Kereztur néven. 1332-ben Apathi, 1888-ban Apáti-Keresztur, 1913-ban Apátkeresztúr néven írták. A település egykor a Keresztúri nemesek birtoka volt.
A 19. század első felében a Ravazdy család, a 20. század elején pedig gróf Stubenberg József volt a falu birtokosa. 1863-ban Apáti és Keresztúr összeolvadt.
1910-ben 557 lakosából 547 magyar, 9 román volt. Ebből 294 református, 179 görögkatolikus, 56 római katolikus volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.
A falu határában volt az Érsek-Apáti nevü puszta, mely a 16. században Fel-Apáti néven, mint falu szerepelt. 1385-ben a Borsiak és a Széplakiak voltak a földesurai.
Nevezetességek[szerkesztés]
- A hagyomány szerint a falu fölötti dombon a „veres barátok” kolostora állt, amely 1241-ben elpusztult. A dombtetőt a 20. század elején még vizes-árok vette körül, melyen belül rommaradványok még látszottak.
- A falu régi helyén a 15–16. századi templomnak is láthatók voltak még némi nyomai. A templomrom a romániai műemlékek jegyzékében a BH-I-s-B-00958 sorszámon szerepel.[1]
- Református temploma 1871-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}