Apátkeresztúr
| Apátkeresztúr (Crestur) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Vedresábrány |
| Polgármester | Barcui Barna |
| Népesség | |
| Népesség | 506 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 309 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Apátkeresztúr (Crestur), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Az érmelléki hegyek alatt, Margittától nyugatra, Bihardiószegtől keletre, Albis és Vedresábrány közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Apátkeresztúr nevét 1311-ben említette először oklevél c. Benedictus f. Beethleem nob. de Kereztur néven.
1332-ben Apathi, 1888-ban Apáti-Keresztur, 1913-ban Apátkeresztúr néven írták. A település egykor a Keresztúri nemesek birtoka volt. A 19. század első felében a Ravazdy család, a 20. század elején pedig gróf Stubenberg József volt a falu birtokosa. 1863-ban Apáti és Keresztúr összeolvadt. 1910-ben 557 lakosából 547 magyar, 9 román volt. Ebből 56 római katolikus, 179 görög katolikus, 294 református volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott. Hagyomány szerint a falu fölötti dombon a "veres barátok" kolostora állt, amely 1241-ben elpusztult. A dombtetőt a 20. század elején még vizes-árok vette körül, melyen belül rommaradványok még látszottak. A falu régi helyén a hajdani templomnak is láthatók voltak még némi nyomai. A falu határában volt az Érsek-Apáti nevü puszta, mely a 16. században Fel-Apáti néven, mint falu szerepelt. 1385-ben a Borsiak és a Széplakiak voltak a földesurai.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Református temploma - 1871-ben épült.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Bihar vármegye
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

