Éradony
| Éradony (Adoni) | |
 |
|
| Éradony, Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Értarcsa |
| Népesség | |
| Népesség | 786 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 700 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Éradony weboldala | |
Éradony (románul Adoni) falu Romániában, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Közigazgatásilag a tőle 3 km-re fekvő Értarcsához tartozik. Érmihályfalvától 10 km-re délkeletre található.
[szerkesztés] Története
Először 1237-ben említik terra Odum néven. Valószínű, hogy Odon Ivánka fiától kapta a nevét, aki a 13. században első birtokosa volt.[2] Odon néven is előfordul.[3] A tatárjárás előtt a Johannita keresztes lovagok birtoka volt, akik egy kis várat építettek az Ér eme szigetére.[2] A falu szélén ma is látható a vár helye.
Névváltozatai villa Odun (1291-1294), sacerdos de villa Adon (1332), Oden (1335), Earadon (1408), Eradon (1587, 1599), Ear A Thon (1692), Ér-Adony (1828, 1851). A 19. században az Érmelléki- illetve az Érmihályfalvi járáshoz tartozott.
1262-ben a Gutkeled nemzetség birtoka volt.
A XIII. század végén Kereki János comes volt a település birtokosa.
1337-ben Nagyveszelyi Ivánka fia Miklós, később pedig Korpady Kelemen pozsegai prépost, utána Éberhardt zágrábi püspök, de vele egy időben a Jankafalvy és a Vetésy család is birtokos volt itt.
A XV. század elejétől rajtuk kívül az Adonyi, Szepessy és az Upory családoknak is volt itt részbirtokuk.
1465-ben egy Hunyadi Mátyás korabeli oklevél Szatmár vármegyéhez tartozónak írta.
Az 1800-as évek elején a Szilágyi, gr. Haller, Fényes és Okolicsányi család birtoka volt. Az Okolicsányi családtól Dobozy Miklós, majd tőle örökség útján került Szilassy Ottó birtokába, kinek itt szép úrilaka is volt, mely mára teljesen elpusztult.
A község határában hajdan vár is állt, egészen a XVI. századig, mára azonban nyoma is alig látható.
Éradony-hoz tartoztak Asztaghely, Halom és Bélye puszták is.
[szerkesztés] Lakossága
1886-ban 716 lakosa volt. 1910-ben 965 lakosra nőtt a település[4] Az 1992-es 855, míg a 2002-es népszámlálás 784 lelket számított.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Római katolikus temploma - 1786-ben épült.
- Görög katolikus templom - 1790-ben készült el.
- Református temploma - A XVIII. század közepén épült.
[szerkesztés] Híres személyiségek
- Fényes László (Éradony, 1871. augusztus 10. – New York, 1944. január 30.) újságíró
- Adonyi Nagy Mária (Éradony, 1951.) költő Cseke Gábor
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ^ a b Benedek, 284 old.
- ↑ Éradony története
- ↑ Révai nagy lexikona, 6. kötet, Éradony, 569 old.
[szerkesztés] Forrás
- Borovszky Samu: Bihar vármegye.
- Benedek Zoltán: Érmellék, Helios Kiadó, Orosháza, 1996
.svg){kind=small}
