Köröskisjenő
| Köröskisjenő (Ineu) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Mezőbottyán, Köröskisújfalu |
| Népesség | |
| Népesség | 2276 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 4075 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 443 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Köröskisjenő
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 5′ 24″, k. h. 22° 7′ 3″ | |
Köröskisjenő település Romániában, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nagyváradtól keletre, a Körös közelében, Köröskisújfalu, Mezőbottyán és Mezőszakadát közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Köröskisjenő Árpád-kori település. Nevét 1214-ben Ieneu néven említette először oklevél.
1236-ban Ienev, 1256-ban Jeneo 1291-ben Jeneu,1332-ben Jenev néven írták. Köröskisjenő (Jenő) a magyar Jenő törzsbeliek települése volt. 1185-1203 között Jób érseké, utána pedig 1212-1221 körül Mika bihari ispán birtoka volt, akitől IV. Béla király elvette a birtokot és a Geregye nemzetségbeli Echy fia Pálnak adta, határát pedig elválasztotta a vár földjétől és a királyi udvarnokoktól és más népektől. A határjárás kiterjedt a későbbi Biharhosszúaszó, Szakadát és Kigyik falu területére is. Köröskisjenő falu a Telegdi uradalommal volt határos. A pápai tizedjegyzék adatai szerint 1332-1337 között évente 12 garas pápai tizedet fizetett. A 20. század elején Bihar vármegye Központi járásához tartozó település. 1910-ben 1817 lakosa volt, melyből 749 magyar, 1013 román, 53 cigány volt. Ebből 32 római katolikus, 660 református, 1062 görögkeleti ortodox volt. 2002-ben 4075 lakosából 2778 román, 448 magyar, 843 roma, 5 fő pedig más nemzetiségű volt.[3]
Itt éltek[szerkesztés]
- Itt született 1925. január 7-én Bagdi Sándor magyar író.
- Jósa Piroska (1934-) orvos és helytörténetíró 1964-1974 között e körzetben körorvos volt.
- Olosz Lajos (Ágya, Arad megye, 1891. - †Marosvásárhely, 1977.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja, az egyetemes magyar irodalom avantgárd vonulatának költője a világtól elvonulva élt Kisjenőn szolgabíróként, majd ügyvédként.
- Itt született 1954. december 17-én Stanik István újságíró, szerkesztő, politikus.
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Biharvármegye.
.svg){kind=small}
