Sebes-Körös
| Sebes-Körös | |
| A Sebes-Körös Nagyváradnál | |
| Közigazgatás | |
| Országok | |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 209 km |
| Forrásszint | 710 m |
| Forrás | Erdélyi-középhegység, a Réz-hegység és a Király-erdő közötti völgyben Körösfőnél |
| é. sz. 46° 49′ 45,1″, k. h. 23° 9′ 1,3″ | |
| Torkolat | A Kettős-Körössel egyesül Hármas-Körössé (Gyomaendrőd és Körösladány között) → Tisza → Duna → Fekete-tenger |
| é. sz. 46° 55′ 13″, k. h. 20° 58′ 38″ | |
| Elhelyezkedése | |
A Sebes-Körös (románul Crișul Repede, németül Schnelle Kreisch) folyó Romániában és Magyarországon, egyike a Körös három fő mellékfolyójának.
Tartalomjegyzék |
Futása [szerkesztés]
Erdélyben, a kalotaszegi dombvidéken, Körösfő falutól kb. 2 kilométerre keletre ered. Forrása szép gránit boltívvel van kiépítve. Sárvásár és Bánffyhunyad érintésével beérkezik a Király-erdő nevű hegységbe, Kissebesnél egyesül a Kis-Sebessel, amely a Vlegyásza-Vigyázó alatt ered. Innen számít valódi folyónak, pláné a Dregán felvétele után, így Csucsánál már valódi folyó. Vársonkolyos és Körösrév között sziklaszoroson tör át, ezután szélesedő völgyben siet nyugat felé. Érinti Élesdet és Mezőtelegdet, keresztülfolyik a Bihar megyei Nagyváradon. Délkelet-Magyarországon keresztülfolyik a Kissárréten, Körösladánytól délnyugatra fut össze a Kettős-Körössel és alkotja a Hármas-Köröst.
Vízjárása [szerkesztés]
Nyáron a felső szakaszon időnként egy gyermek is átgázolhat, a hirtelen hóolvadások, vagy a nagy esők azonban a Tiszához hasonlóan hirtelen felduzzasztják. A Sebes-Körös árhullámainak levonulását a Romániában lévő energetikai célú tározórendszer feltöltöttségi állapota és üzemeltetési stratégiája határozza meg. A tározórendszer működésének következtében a Sebes-Körös magyarországi szakaszának vízjárása lényegesen megváltozott. Ritkábbak és alacsonyabbak az árhullámok, rövidebbek és a régebbinél lényegesen bővizűbbek a kisvízi időszakok.
Teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km. A Magyarországi szakaszon, a Berettyó torkolata és Körösladány között duzzasztómű épült 1977-ben.
- A meder átlagos esése: 17,1 cm/km
- A víz átlagos sebessége: 2,8 km/óra
- A meder átlagos szélessége: 40 méter
- A víz átlagos mélysége: 1,5 – 3 méter; kisvíz időszakban: 0,5 m
Völgyének látványosságai [szerkesztés]
- A körösrévi Zichy-barlang, cseppkőbarlang [1]
- A nagyváradi vár [2]
- Vársonkolyos karsztforrása
- Mágor-puszta kunhalma
Sport [szerkesztés]
Kenu és rafting túrák útvonala, kedvelt horgászhely. Erdélyi szakaszát a domolykó uralja, a síkvízi szakaszok fő horgászhala a paduc.
Képek [szerkesztés]
-
A Sebes-Körös kanyarja Vársonkolyosnál a Nagy Magyar-barlang bejáratával
-
Nagyváradon a városháza mellett folyik
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Az evezhető szakasz leírásai:

