Körösök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Körösök
A Hármas-Körös Kunszentmártonnál
A Hármas-Körös Kunszentmártonnál
Közigazgatás
Országok  Románia,
 Magyarország
Földrajzi adatok
HosszEgyütt a folyók 741, de a Fekete-Körös forrásától a csongrádi torkolatig 297 km
Vízhozam100 m³/s
Vízgyűjtő terület27537 km²
Forrás

mindhárom folyó az Erdélyi-középhegységben ered:

é. sz. 46° 55′ 13″, k. h. 20° 58′ 39″
Torkolat Tisza
é. sz. 46° 43′ 02″, k. h. 20° 11′ 18″
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösök témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az összefoglalóan Körösök (románul: Criș) néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.

A Körösök vízgyűjtő-területe mintegy 27 537 km², ennek 53%-a Romániában, Erdélyben van. A Magyarországon lévő 47% a Tiszántúl nagy részét magában foglalja. Ezt a vidéket a 18-19. századi folyószabályozások előtt a kanyargós, lassú, egymásba sok helyen átkötő, mocsárvilágba vesző, majd onnan újra előbukkanó folyóágak szövevénye jellemezte. A térségben nagy volt az árvízi veszélyeztetettség, a mezőgazdasági termelés bizonytalansága, kicsi volt a termőterület, nehezek voltak a közlekedési viszonyok.

A Körösök névvel illetett folyók:

  • Kettős-Körös teljes hossza: 37,3 km.
    • Fehér-Körös teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km.
    • Fekete-Körös teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km.
  • Sebes-Körös teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km.
  • Hármas-Körös teljes hossza: 91,3 km.

Etimológia[szerkesztés]

Czuczor Gergely és Fogarasi János álláspontja a Körösök elnevezésével kapcsolatban: „Folyóvizek nevei a Tiszántuli kerületben, melyek igen kanyargós folyásaiktól vették neveiket.”[1]

A Körös elnevezés latin és görög nyelvhez hajlított alakja a népvándorlás idején bukkant fel: Gresia (Ravennai Névtelen Geográfus), Grisia (Iordanes), Kriszosz (VII. Kónsztantinosz bizánci császár). Kniezsa István szerint e név egy régi, talán még a római idők előtti Krisus szóalak fejleménye. Az átadó nyelv pedig szerinte a szláv volt.[2]

Fehér-Körös[szerkesztés]

A Fehér-Körös folyó Romániában az Erdélyi-érchegységben ered, majd a Fekete-Körössel történő összefolyása után Kettős-Körös néven folyik tovább. Teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km

  • A meder átlagos esése: 7 cm/km
  • A víz átlagos sebessége: 0,6-1,1 km/óra
  • A meder átlagos szélessége: 15 m
  • A víz átlagos mélysége: 0,8–2,5 m

Fekete-Körös[szerkesztés]

Hossza román területen eléri a 147,5 km-t, eredete Bihar megyében, Rézbánya környékén van. Keresztülfolyik Diófáson, Vaskohszikláson és Belényesen, majd magyar területen a Szanazugban összefolyik a Fehér-Körössel, s onnan Kettős-Körös néven folytatják útjukat. Teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km.

  • A meder átlagos esése: 6 cm/km
  • A víz átlagos sebessége: 0,8-1,4 km/óra
  • A meder átlagos szélessége: 20 m
  • A víz átlagos mélysége: 1,5–3 m

Sebes-Körös[szerkesztés]

Romániában, a kalotaszegi dombvidéken, Körösfő /körös-fő/falutól 2 km-re nyugatra ered, forrása gránitkövekkel kirakott. A Körösvidék egyik fő folyója. Keresztülfolyik a Bihar megyei Nagyváradon. Délkelet-Magyarországon, Gyománál ömlik a Kettős-Körösbe. Nyáron oly kicsiny és oly szelíd, hogy esetenként egy gyermek is átgázolhat a felső szakaszán, de hirtelen hóolvadások, vagy nagy esőzések idején vad és gátat nem ismerő, mint a Tisza. A Sebes-Körös árhullámainak levonulását a Romániában lévő energetikai célú tározórendszer feltöltöttségi állapota és üzemeltetési stratégiája határozza meg. A tározórendszer működésének következtében a Sebes-Körös magyarországi szakaszának vízjárása lényegesen megváltozott. Ritkábbak és alacsonyabbak az árhullámok, rövidebbek és a régebbinél lényegesen bővizűbbek a kisvízi időszakok.

Teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km. A magyarországi szakaszon, a Berettyó torkolata és Körösladány között duzzasztómű épült 1977-ben.

  • A meder átlagos esése: 17,1 cm/km
  • A víz átlagos sebessége: 2,8 km/óra
  • A meder átlagos szélessége: 40 m
  • A víz átlagos mélysége: 1,5–3 m; kisvíz időszakban: 0,5 m

A Sebes-Körös völgyének látványosságai:

Kettős-Körös[szerkesztés]

A Fehér-Körös és a Fekete-Körös szanazugi összefolyásából keletkezik, teljes hossza: 37,3 km. Amint a Fehér- és Fekete-Körös egymásba ömlik, Gyulavarsánd után mintegy tíz kilométeres szakaszon szinte nyílegyenesen halad a Kettős-Körös-csatorna egészen Békés városáig. Ez a vízszakasz a Békésnél 1968-ban átadott duzzasztómű miatt aránylag lassú lefolyású, s egyenes lévén hiányos ideális haltanyákban.

A duzzasztómű után a folyó kanyargósabbá válik, s egyúttal bőségesebb lesz a halállománya és színesebb a korábbi érdektelen, letarolt ártere is. Köröstarcsa után a folyó megtartja kanyargós jellegét, de egyre szaporodnak a kövezéssel védett éles kanyarulatok, amiket az arra járó horgásznak feltétlenül érdemes jó néhány próbadobással alaposan kitapasztalni.

Hármas-Körös[szerkesztés]

A Békésszentandrási duzzasztó a Hármas-Körösön

A Hármas-Körös egy magyarországi folyó, a Sebes-Körös és a Kettős-Körös összefolyásából keletkezik a 91,3 fkm-nél, teljes hossza: 91,3 km. Az egyetlen beletorkolló jelentősebb vízfolyás a Hortobágy-Berettyó. Csongrádnál ömlik a Tiszába a 243,6 fkm-nél. A torkolattól 5,6 km-re található a Bökényi duzzasztó.

  • A meder átlagos esése: 10 cm/km
  • A víz átlagos sebessége: 1,1 km/óra
  • A meder átlagos szélessége: 70 m
  • A víz átlagos mélysége: 3–4 m

A Hármas-Körös völgyének látványossága: Csörsz árka Körösladánytól északra.

Kis-Körös-főcsatorna[szerkesztés]

A mesterségesen kialakított Kis-Körös-főcsatorna Nagyvárad mellől indul. Nagykereki mellett lépi át az országhatárt, majd Bojt, a Gűrűsszegi víztározó és Váncsod érintése után folyik a Berettyóba. Teljes hossza 37 km, a magyarországi szakasza 10,8 km. Tiszta vizű, időszakos folyású, sportolásra kevésbé alkalmas. A belvizek elvezetésére és öntözésre használják.
Az élővilága gazdag, található benne csuka, sügér, fekete törpeharcsa, domolykó, küsz, karikakeszeg, compó, fenékjáró küllő, szivárványos ökle, réti csík és vágó csík is.

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]