Körösök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Körösök
Körös1.jpg
A Hármas-Körös Kunszentmártonnál
Közigazgatás
Országok Románia Románia,
Magyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz 741,3 km
Vízgyűjtő terület 27537 km²
Forrás

mindhárom folyó az Erdélyi-középhegységben ered:

Torkolat Tisza
é. sz. 46° 43′ 02″, k. h. 20° 11′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 02″, k. h. 20° 11′ 18″
Elhelyezkedése
Körös.png
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösök témájú médiaállományokat.

Az összefoglalóan Körösök (románul: Criș) néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába ürítik vizüket.

A Körösök vízgyűjtő-területe mintegy 27537 km², ennek 53%-a Romániában, Erdélyben van. A Magyarországon lévő 47% a Tiszántúl nagy részét magában foglalja. Ezt a vidéket a 18-19. századi folyószabályozások előtt a kanyargós, lassú, egymásba sok helyen átkötő, mocsárvilágba vesző, majd onnan újra előbukkanó folyóágak szövevénye jellemezte. A térségben nagy volt az árvízi veszélyeztetettség, a mezőgazdasági termelés bizonytalansága, kicsi volt a termőterület, nehezek voltak a közlekedési viszonyok.

A Körösök névvel illetett folyók:

  • Kettős-Körös teljes hossza: 37,3 km.
    • Fehér-Körös teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km.
    • Fekete-Körös teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km.
  • Sebes-Körös teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km.
  • Hármas-Körös teljes hossza: 91,3 km.

Fehér-Körös[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fehér-Körös folyó Romániában az Erdélyi-érchegységben ered, majd a Fekete-Körössel történő összefolyása után Kettős-Körös néven folyik tovább. Teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km

  • A meder átlagos esése: 0,07 cm/m
  • A víz átlagos sebessége: 0,6-1,1 km/óra
  • A meder átlagos szélessége: 15 méter
  • A víz átlagos mélysége: 0,8 – 2,5 méter

Fekete-Körös[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hossza román területen eléri a 147,5 km-t, eredete Bihar megyében, Rézbánya környékén van. Keresztülfolyik Diófáson, Vaskohszikláson és Belényesen, majd magyar területen a Szanazugban összefolyik a Fehér-Körössel, s onnan Kettős-Körös néven folytatják útjukat. Teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km.

  • A meder átlagos esése: 0,06 cm/m
  • A víz átlagos sebessége: 0,8-1,4 km/óra
  • A meder átlagos szélessége: 20 méter
  • A víz átlagos mélysége: 1,5 – 3 méter

Sebes-Körös[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Romániában, a kalotaszegi dombvidéken,Körösfő /körös-fő/falutól 2 km-re nyugatra ered, forrása gránitkövekkel kirakott. A Körösvidék egyik fő folyója. Keresztülfolyik a Bihar megyei Nagyváradon. Délkelet-Magyarországon, Gyománál ömlik a Kettős-Körösbe. Nyáron oly kicsiny és oly szelíd, hogy esetenként egy gyermek is átgázolhat a felső szakaszán, de hirtelen hóolvadások, vagy nagy esőzések idején vad és gátat nem ismerő, mint a Tisza. A Sebes-Körös árhullámainak levonulását a Romániában lévő energetikai célú tározórendszer feltöltöttségi állapota és üzemeltetési stratégiája határozza meg. A tározórendszer működésének következtében a Sebes-Körös magyarországi szakaszának vízjárása lényegesen megváltozott. Ritkábbak és alacsonyabbak az árhullámok, rövidebbek és a régebbinél lényegesen bővizűbbek a kisvízi időszakok.

Teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km. A Magyarországi szakaszon, a Berettyó torkolata és Körösladány között duzzasztómű épült 1977-ben.

  • A meder átlagos esése: 17,1 cm/km
  • A víz átlagos sebessége: 2,8 km/óra
  • A meder átlagos szélessége: 40 méter
  • A víz átlagos mélysége: 1,5 – 3 méter; kisvíz időszakban: 0,5 m

A Sebes-Körös völgyének látványosságai:

Kettős-Körös[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fehér-Körös és a Fekete-Körös szanazugi összefolyásából keletkezik, teljes hossza: 37,3 km. Amint a Fehér- és Fekete-Körös egymásba ömlik, utána mintegy tíz kilométeres szakaszon nyílegyenesen halad a Kettős-Körös egészen Békés városáig. Ez a vízszakasz a Békésnél levő duzzasztó miatt aránylag lassú lefolyású, s egyenes lévén hiányos ideális haltanyákban.

A duzzasztómű után a folyó kanyargósabbá válik, s egyúttal bőségesebb lesz a halállománya és színesebb a korábbi érdektelen, letarolt ártere is. Köröstarcsa után a folyó megtartja kanyargós jellegét, de egyre szaporodnak a kövezéssel védett éles kanyarulatok, amiket az arra járó horgásznak feltétlenül érdemes jó néhány próbadobással alaposan kitapasztalni.

Hármas-Körös[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Békésszentandrási duzzasztó a Hármas-Körösön

A Hármas-Körös egy magyarországi folyó, a Sebes-Körös és a Kettős-Körös összefolyásából keletkezik a 91,3 fkm-nél, teljes hossza: 91,3 km. Az egyetlen beletorkolló jelentősebb vízfolyás a Hortobágy-Berettyó. Csongrádnál ömlik a Tiszába a 243,6 fkm-nél. A torkolattól 5,6 km-re található a Bökényi duzzasztó.

  • A meder átlagos esése: 0,01 cm/m
  • A víz átlagos sebessége: 1,1 km/óra
  • A meder átlagos szélessége: 70 méter
  • A víz átlagos mélysége: 3 – 4 méter

A Hármas-Körös völgyének látványossága: Csörsz árka Körösladánytól északra.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]