Gyomaendrőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyomaendrőd
Gyoma járási hivatal.JPG
Városháza és járási hivatal
Gyomaendrőd címere
Gyomaendrőd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Kistérség Szarvasi
Jogállás város
Polgármester Várfi András (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 5500
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 13 688 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 46,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 303,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyomaendrőd  (Magyarország)
Gyomaendrőd
Gyomaendrőd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 56′ 11″, k. h. 20° 49′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 11″, k. h. 20° 49′ 24″
Gyomaendrőd  (Békés megye)
Gyomaendrőd
Gyomaendrőd
Pozíció Békés megye térképén
A gyomai református templom tornya

Gyomaendrőd város Békés megyében, a Szarvasi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Békési-síkon fekszik, a Hármas-Körös bal partján. A város Békés megye északi felében a Nagykunság és a Sárrét közvetlen szomszédságában helyezkedik el.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település 1981-ben jött létre Endrőd és Gyoma települések egyesülésével. A városi rangot 1989-ben kapta meg.

Helyi mondák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szájról szájra terjed mégis sokaknak ismerős a gyomaiak karórágó és az endrődiek vacer csúfneve. Eredetükről azonban kevesen tudnak. A két városrész lakosai, a gyomaiak és az endrődiek, mindig is nagy ellentétben álltak egymással. Határaik jóval egybeolvasztásuk előtt közvetlenül összeértek ami már önmagában ellenségeskedésre ad okot, nem csoda hát hogy csúfnevet adtak egymásnak.

A karórágók: Úgy mesélik hogy se a gyomaiak, se az endrődiek nem elégedtek meg a területeikkel és a faluhatárokat jelző karókat mindig ki-ki saját javára arrébb helyezte. Egyszer azonban az endrődiek kitalálták hogy a karókat bekenik trágyával. Így aztán mikor a gyomaiak arrébb tették a kezük nyoma rajtamaradt a karón, és úgy nézett ki mintha beleharaptak volna a karóba. Így lett a nevük karórágó.[forrás?]

A vacerok: Gyomaendrőd területét rendkívül erős gátak védik. Szükség is van rá mert a Hármas-Körös árvíz idején igencsak megárad. Régen azonban nem voltak ilyen jó gátaink így a víz gyakran komoly károkat okozott a házakban. Egyszer ezekben az időkben, mikor még osztrák fennhatóság alá tartozott az ország, az árvízkárok miatt az endrődiek segélyt kértek, és a következőt mondták "Kiöntött a Vacer" (Wasser - víz(német)) A gyomaiak ezért hívják őket ma is vacernak.[forrás?]

Helyi elbeszélések szerint az ellentétek olyan mérvűek voltak, hogy időszakonként, amikor a két település legényei átjártak udvarolni a másik helyiség lányaihoz, a helyi fiatal férfiak, érdekeik védelmében esetenként bicskázásig is elmentek. Szintén autentikus forrás szerint a gyomai emberekre aggatott "karórágó" gúnynév - mint másik magyarázat - onnan ered, hogy a két falu határába szomorúfűzfa-sort telepítetek elválasztás érdekében. Mivel minden megművelhető terület számított, ezért a gyomaiak, egyik este lenyesték az ő oldalukon lévő terebélyes fűzfaágakat, így egy keskeny, de hosszan elnyúló, ezáltal viszonylag nagy, megmunkálható területet szereztek. Ezt a leleményességet az endrődiek rossz szemmel nézték és a "karórágó" gúnynévvel igyekeztek kompenzálni. (saját gyomai nagyszülői forrás)

A "vacer" kifejezés a elődökre jellemző kiejtéskönnyítés, egyszerűsítés eredménye is lehet - mondja a szóbeszéd. Endrőd lakossága ugyanis jellemzően betelepült szerbek leszármazottjaiból állt, akiket "vad szerbek"-nek neveztek el. Az egyszerűsítés elve mentén a könnyebb és gyorsabb kiejtés miatt az egyben kimondott "vadszerb" kifejezés rövidült. A "dsz"-t könnyebb volt c-vel helyettesíteni, a rag miatt a szóvégi "b"-t elhagyni, így keletkezett a "vacer" vagy "vacerek". (saját endrődi nagyszülői forrás)

Gyoma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyoma nevét 1332-ben említették először az oklevelek Gama néven.

1332-ben Gyoma papja a pápai tizedjegyzék szerint 5 garas pápai tizedet fizetett.

1338-ban Gyuma-nak írták nevét, ekkor Gyomai Bethlen fiainak az iktári Bethlen-ek őseinek birtoka volt. Egy ekkor kelt oklevélben Tamás erdélyi vajda utasította őket, hogy ne zavarják a szomszédos Ege helységbe települőket. (Ege ma puszta Gyomától délkeletre)

Gyoma már a XIV. század elején falu volt és plébániával bírt. 1421-ben Zsigmond király Neczpáli Györgynek és iktári Bethlen Miklósnak és Péternek adományozta a huszita háborúkban szerzett érdemeikért; a XV. században a Dóczyak lettek Gyoma urai. A XVI. században a vármegye legnépesebb falui közé tartozott. A XVII. században nagy határán még 3 helység volt: Ege, Pó és Nyárszeg, ezek azonban 1682-ben egészen elpusztultak s ma csak a hasonnevű pusztákban maradt fenn nevük. 1705-ben a rácok egészen elpusztították, lakói elszéledtek és csak 1719-ben szállingóztak vissza. 1830-ban mezőváros lett.[3]

Gyoma 1891-ben nagyközség volt Békés vármegye gyomai járásában, az egyesült Körös mellett, 10867 magyar és 596 német lakossal, melyek közül 9038 református vallású volt. Gyoma a járási szolgabírói hivatal székhelye volt ekkor; járásbírósággal és adóhivatallal, takarékpénztárral, alsófokú ipariskolával, Wodianer-féle árvaházzal, könyvnyomdával, két tégla- és cserépgyárral, három gőzmalommal, vasúti állomással, posta- és távíróhivatallal és postatakarékpénztárral rendelkezett. Itt jelent meg a Gyakorlati Bibliamagyarázatok című lap (XIII. évf., szerk. Garzó Gyula). Lakói ekkoriban leginkább földművelők voltak, akik sok jó gabonát, gyümölcsöt termeltek és állattenyésztéssel foglalkoztak. Kereskedelme is élénk volt a XIX. század végén. Termékeny határa 22399 ha-ra rúgott.

Endrőd[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legrégibb községek közé tartozik, lakosai ezelőtt mind nemesi kiváltsággal bírtak. A XVIII. század elején a rácok feldúlták és csak 1718-ban kezdett újraépülni; később Detváról, Zsaluzsánból, Csabáról és Nógrád némely vidékéről számos tót települt be, akik azonban még a XVIII. században elmagyarosodtak.

Endrőd 1891-ben csinos, tiszta nagyközség volt Békés vármegye gyomai járásában, 1807 házzal és 10898 magyar lakossal, 2 gőzmalommal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Endrődön történt 1935. március 20-án a 8 halálos áldozatot követelő endrődi sortűz.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Természetvédelmi területek: Torzsás-zug, Népliget
  • Kner Nyomdaipari Múzeum (az egykori Kner-házban)
  • Városi Múzeum helytörténeti gyűjteménnyel
  • Városi Képtár
  • Tájház (egykori Gazdaház)
  • Római katolikus templom az egykori Endrőd területén (copf stílusú)
  • Református templom az egykori Gyoma területén (copf stílusú)
  • Motorkerékpár Múzeum (kb. 180 restaurált jármű)
  • Liget Fürdő (Termálfürdő az Erzsébet ligetben)
  • Gettó-emléktábla, az egykori Árvaház falán
  • Gyomai zsidó temető és holokauszt-emlékmű a vasút mellett (2003)
  • Endrődi zsidó temető, Dobó utca (rossz állapotban)

A város híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Körös Gyománál

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyomaendrődi USE

RUMBA TáncSport Egyesület

A gyomaendrődi Rumba TáncSport Egyesület táncklub őse 1972 tavaszán a gyomai Katona József Művelődési Ház egyik műkedvelő művészeti csoportjaként jött létre. A lelkes és vállalkozó szellemű fiatalokból álló klub a társastáncoknak egy külföldön már évek óta ismert és divatos, de itthon még nem igazán elterjedt formáját, a kifinomult versenystílus megismerését vállalta fel. Az elmúlt évtizedek alatt a klub működése Gyomaendrődön és környékén is népszerűvé tette a társastáncokat, hagyományt teremtett a társastáncok tanulásának, hangulatot adott a táncos estélyeknek és országos ismertséget szerzett a városnak is.

A művelődési ház fenntartásában töltött húsz év után az 1993-ban létrehozott Gyomaendrőd Társastánc Mozgalmáért Alapítvány keretében működött 2001 tavaszáig. A Magyar TáncSport Szakszövetség sportági szakszövetséggé alakulását követően a táncklub is önálló táncsport egyesületté vált. A nyolcvanas években felvett Rumba nevet megtartva Rumba Táncsport Egyesület néven működik.

A klub alapító tanára Zsoldos Ildikó volt, akit rövidesen Nyíri Lajos követett s tíz évig vezette eredményesen a klubot. 1982-től Megyeri László és Megyeriné Csapó Ildikó látja el a klub művészeti vezetői munkáját és klubmenedzseri feladatait.

A hetvenes évek a társastánc klub hőskora volt, azonban hamar meghozta a sikereket is. Az első országos bajnok Megyeri László és Csapó Ildikó lett. Ők képviselték Magyarországot a litvániai Kaunasban megrendezett nemzetközi táncversenyen.

A nyolcvanas évekre megváltozott a társastánc társadalmi fogadtatása és növekedett a népszerűsége is. Egyre több és fiatalabb gyermek iratkozott be a tánciskolákba. A tánciskola a nyolcvanas évek közepére már nem a felnőtté válás szimbóluma lett, hanem a gyermekek hasznos szabadidő eltöltésének egyik formája. Ebben az időben újabb bajnoki érmek születtek B osztályban Megyeri László, Csapó Ildikó, Nyíri Zoltán és Szendrei Éva jóvoltából.

Ennek az évtizednek az elején a klub tevékenységének a középpontjába - egy Nívó Díjat is eredményező - formációs táncok kerültek. Létrejött és az évtized végéig fennállt az NDK-beli TSC Blau-Silber Leuna-Merseburg e.V. táncklubbal egy szakmai cserekapcsolat is. A klub az elsők között csatlakozott az 1985-ben megalakult Magyar Táncsport Szövetséghez és aktívan vett részt annak versenyrendszerében. A számos klubközi versenyeredmény mellett Kis István és Rudner Anett országos bajnoki döntős helyezést ért el a következő évben. 1983-tól az utánpótlás nevelést Megyeriné Csapó Ildikó, majd 1986 őszétől a klub valamennyi csoportjának a szakmai vezetését Megyeri László vette át és hozzálátott egy módszerében és szemléletében új irányvonalú klub felépítéséhez, amelynek eredményei a kilencvenes évek közepére értek be.

Az 1990-es rendszerváltással együtt a klub életében is eljött a valódi önállóság és szabadság kora. Az önállóság azonban együtt járt azzal is, hogy maguknak kellett megoldaniuk az önfenntartással járó minden feladatot. A formációs táncok repertoáron tartása mellett a táncklub életében egyre nagyobb hangsúlyt kapott a verseny- és kűr tánc. Az évtized végére évente félszáz versenyen vettek részt a táncosok egyre jobb eredményeket érve el. Az évtized elején az országos bajnokságok döntősei között Kulik Béla és Vaszkó Csilla nevét olvashatjuk, akik a D junior osztályú Országos Bajnokság latin amerikai versenyének ötödik helyezettei lettek. Az évtized végén már három országos bajnoki döntőst is köszönthettek. 1999-ben Megyeri Csaba és Tímár Anita az ifjúsági C Osztályos Országos Bajnokságon negyedik, Tóth Imre és Rácz Rita az ifjúsági D és C Osztályos Országos Bajnokságon hatodik illetve ötödik helyezést ért el.

Az ezredfordulót követően nemcsak a világ változott meg, hanem a klub irányvonala valamint táncos ars poetica-ja és világszemlélete is. 2002-ben a harmincéves évfordulón a sportcsarnok forró hangulatú táncestélyén a kilencvenes évek vége sikercsapatának remek formációjával búcsúzott a régmúlt és jött el egy új korszak a klub életében. A figyelem középpontjába végleg a minőségi versenytánc került. Ebben az is közrejátszott, hogy a versenytánc sportággá vált és a táncklub is sportegyesületté alakult át. A klub vezetői és táncosai számára a világ kitágult és közelebb került. A kihívást már nemcsak a hazai bajnokságok, hanem a nemzetközi kihívások jelentették.

Az elmúlt fél évtizedben a Nemzetközi Táncsport Szövetség, az International DanceSpor Federation (IDSF) hivatalos nemzetközi versenyein hetvenhétszer jutottak döntőbe a gyomaendrődi Rumba TSE párosai és onnan elhoztak huszonhét arany, tizenhat ezüst és hat bronzérmet. A nemzetközi versenyek között olyan rangos, nagy múltú versenyek is megtalálhatók voltak, mint az angliai United Kingdom Championships vagy a németországi German Open Championships. Közülük is kiemelkedik azonban a fél évszázados múltú s ma már legendás táncverseny, a Blackpool Junior Dance Festival. 2008 tavaszán hazai tánctörténetet írva Deák András és Andor Barbara volt az első magyar pár, aki ennek a magas színvonalú világversenynek a döntőjébe jutottak.

A klub párosai sportági hivatalos világbajnokságokon is képviselték hazánkat. 2006-ban a barcelonai IDSF Junior Latin Világbajnokságon Molnár Ádám és Paróczai Rebeka, míg 2007-ben a finnországi IDSF Ifjúsági Latin Világbajnokságon Perei Péter és Sárközi Noémi. Az ezredforduló utáni évtized második felének nagyon kiváló eredményei elérésében nagy érdemei voltak a korszerű ismeretek megszerzésében és továbbadásában közreműködő új táncos generációnak, közöttük egy fiatal táncos-trénernek, Megyeri Csabának.

Az ezredforduló első évtizedének országos bajnoki dobogósai a Rumba TSE-ből.

2001

  • D ifjúsági standard - Megyeri Csaba és Varga Patrícia (aranyérem)

2002

  • C felnőtt standard - Megyeri Csaba és Varga Patrícia (ezüstérem)
  • D ifjúsági standard - Gombkötő Imre és Kozma Edina (bronzérem)
  • C ifjúsági standard - Gombkötő Imre - Kozma Edina (bronzérem)

2004

  • B felnőtt standard - Gombkötő Imre és Malina Andrea (aranyérem)
  • B ifjúsági latin - Kovács László és Kelemen Erika (ezüstérem)

2005

  • Gyermek latin - Deák András és Andor Barbara (aranyérem)

2006

  • D gyermek standard - Deák András és Andor Barbara (aranyérem)
  • D gyermek latin - Deák András és Andor Barbara (aranyérem)
  • C gyermek latin - Deák András és Andor Barbara (aranyérem)
  • B junior latin - Molnár Ádám és Paróczai Rebeka (aranyérem)
  • C gyermek latin - Kulik Andor és Paróczai Zsófia (ezüstérem)
  • A ifjúsági latin - Perei Péter és Sárközi Noémi (bronzérem)
  • C gyermek standard - Deák András és Andor Barbara (bronzérem)

2007

  • C gyermek latin - Deák András és Andor Barbara (aranyérem)
  • C gyermek standard - Deák András és Andor Barbara (aranyérem)
  • B felnőtt latin - Mészáros András és Oláh Dorottya (ezüstérem)
  • B junior latin - Kulik Andor és Paróczai Zsófia (ezüstérem)
  • C junior tíztánc - Deák András és Andor Barbara (bronzérem)
  • C gyermek latin - Kéri Miklós és Sztankó Nanetta (bronzérem)
  • A felnőtt standard - Gombkötő Imre és Malina Andrea (bronzérem)

2008

  • B junior latin - Kulik Andor - Paróczai Zsófia (aranyérem)
  • C junior standard - Deák András - Andor Barbara (ezüstérem)
  • B felnőtt latin - Mészáros András - Oláh Dorottya (ezüstérem)
  • D gyermek latin - Szendrei Balázs - Suha Vanda (bronzérem)
  • C ifjúsági standard - Czeglédi Dávid - Andor Nikola (bronzérem)

2009

  • B junior latin - Deák András - Paróczai Zsófia (aranyérem)

2010

  • D gyermek nyolctánc - Szendrei Balázs - Czeglédi Renáta (aranyérem)

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gyomaendrőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. V. ö. Haan Lajos, Békésvármegye hajdana (Pest, 1870).
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]