Latorcai János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Latorcai.jpg

Latorcai János (Békés, 1944. május 4. –) gépészmérnök, politikus, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1962-ben érettségizett Mezőtúron, majd az esztergomi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban tanult, ahol 1965-ben vegyipari technikusi képesítést szerzett. Ezután a Nehézipari Műszaki Egyetemen tanult, ahol 1971-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. 1976-ban doktorált.

Műszaki pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1965-ben a Textilipari Kutatóintézet tudományos munkatársa lett, majd 1971-ben az Élelmiszeripari Főiskolán tanársegédi állást kapott. 1975-től a Munkaügyi Minisztérium tudományos munkatársa, majd osztályvezető-helyettese volt. 1976-tól 1992-ig a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa volt.

1989-től a FÉG szolgáltató leányvállalatánál dolgozott főmérnökként, majd a FÉG gyártásfejlesztési főmérnöke, később vezérigazgató-helyettese, majd annak vezérigazgatója.

1991-től az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ipargazdasági, majd 1992-től iparpolitikai főosztályának vezetője volt. 1991-től tagja a Rába Rt. vállalati tanácsának, majd egy ideig igazgatósági elnöke volt a cégnek.

Közéleti pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993-ban lépett be a KDNP-be. 1993 februárjában Szabó Iván utódjaként ipari és kereskedelmi miniszterré nevezték ki Antall József akkori miniszterelnök kormányába. Posztját Boross Péter miniszterelnöksége alatt is megtartotta. Az 1994-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról szerzett mandátumot. Az ezévi önkormányzati választáson a polgári oldal főpolgármester-jelöltje. A gazdasági bizottság alelnökeként tevékenykedett. 1994-ben a KDNP alelnökévé választották, majd 1995-ben a párt országos választmányának elnökévé választották. 1997-ben több párttársával együtt megalapítója az MKDSZ-nek, ami miatt kizárják pártjából és frakciójából, valamint az akkori Házszabály rendelkezése miatt elvesztette bizottsági tagságát is. Rövid független képviselői tevékenység után csatlakozott a Fidesz-frakcióhoz, annak egyik helyettes vezetője lett. Új frakciója javaslatára újra a gazdasági bizottság alelnöke lett.

Az 1998-as országgyűlési választáson a Fidesz jelöltjeként az Esztergom központú választókerületben szerzett egyéni mandátumot. Az őszi önkormányzati választáson újra a polgári pártok főpolgármester-jelölje, de ezúttal is alulmarad Demszky Gáborral szemben. A Fidesz-frakció helyettes vezetője és a gazdasági bizottság elnöke volt. 1998 és 2002 között kétszer próbálta elérni, hogy Esztergom megkapja a megyei jogú város rangot.[1] A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz és az MDF Komárom-Esztergom megyei területi listájáról szerzett mandátumot. A gazdasági bizottság alelnöke volt.

2002-ben az újjáalakult KDNP alelnökévé választották, 2003 óta az országos választmány elnöke. 2006-ban a Fidesz és a KDNP közös országos listájáról szerzett mandátumot, 2010-ben pedig a Békés megyei területi listáról. 2010-ben az Országgyűlés egyik alelnökévé választották.

Több civil egyesület tagja.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nős, felesége közgazdász és ikonfestő. Két felnőtt gyermek édesapja, nagyobbik fia a II. kerületi képviselő-testület tagja.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Latorcai János témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]