Harrach Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harrach Péter
Harrach.jpg
Született 1947. november 2. (66 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása teológus, politikus
Iskolái Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Harrach Péter Pál (Budapest, 1947. november 2. –) magyar teológus, politikus, egykori miniszter, az Országgyűlés korábbi alelnöke.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az I. István Gimnáziumban érettségizett 1966-ban.

Teológiai pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A budapesti Hittudományi Akadémián végzett 1972-ben. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kánonjogi végzettséget szerzett. Eleinte lelkipásztori kisegítő munkatársként több egyházközségben dolgozott. 1990 és 1998 között a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkárságán a világi ügyek referense volt. Azóta is jó kapcsolatokat ápol a Magyar Katolikus Egyházzal.

Politikusi tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989-ben belépett a KDNP-be. 1990-ben beválasztották az ügyvivői testületbe, melynek 1991-ig volt tagja. 1990 és 1997 között a párt zuglói elnökeként tevékenykedett. Emellett 1993 és 1994 között a párt budapesti elnöke, valamint 1995 és 1996 között annak országos alelnöke volt.

1990 és 1998 között zuglói önkormányzati képviselő, 1994 és 1998 között pedig a Fővárosi Közgyűlés tagja volt.

1997-ben, a párt kettéválása idején kilépett a pártból. A Fidesz-hez közel álló MKDSZ egyik alapítója, (1997), majd 2000 és 2004 között társelnöke Surján Lászlóval.

A 1998-as országgyűlési választáson a Szob központú Pest megye 1. választókerületből szerzett egyéni mandátumot. Az Országgyűlésben a Fidesz-frakció tagja lett. 2002-ben a bírósági döntés által a volt kizártak és kilépettek újjáalakították a KDNP-t, melynek elnök-helyettesévé választották. Ezt a posztot 2004-ig viselte.

Orbán Viktor kormánya alatt szociális és családügyi miniszterként tevékenykedett. Minisztersége alatt az Országos Területfejlesztési Tanács tagja is volt. A 2002-es kormányváltás után az Országgyűlés alelnökévé, ill. a Fidesz-frakció helyettes vezetőjévé is választották. A Fidesz szobi választókerületi elnöke lett 2003-ban, ahol 2002-ben másodszorra is megnyerte az országgyűlési választást.

2006-ban újból a szobi választókerületből került be az Országgyűlésbe, ahol az újjáalakult KDNP-frakció tagja, egyben frakcióvezető-helyettese lett, valamint újra megválasztották az Országgyűlés alelnökének. 2007-ben a KDNP országos alelnöke lett. A 2010-es országgyűlési választásokon ismét a szobi körzet juttatta a parlamentbe, ahol a KDNP frakció vezetője lett, az Országgyűlés alelnökének azonban már nem jelöltette magát.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nős, felesége tanár. Németül társalgási szinten beszél. Három fiúgyermekük van, a középső fia (Péter) a zuglói KDNP elnöke, a legkisebb fiú, Tamás a 13. kerületi Fidesz frakcióvezetője, illetve 2009-től a Fidesz újlipótvárosi választókerületi elnöke is. Három unokája van.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]