Békésszentandrás

Békésszentandrás címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Alföld

Megye

Békés

Kistérség 2012-ig

Szarvasi

Jogállás

nagyközség

Polgármester

Sinka Imre (független, 2012-től Jobbik)^[1]^[2]

Irányítószám

5561

Körzethívószám

66

Népesség

Teljes népesség

3846 fő (2010. jan 1.)^[3] +/-

Népsűrűség

49,66 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

77,45 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Békésszentandrás

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,87340°, k. h. 20,47912°

Békésszentandrás

Pozíció Békés megye térképén

é. sz. 46,87340°, k. h. 20,47912°

Békésszentandrás weboldala

Békésszentandrás nagyközség Békés megyében, a Szarvasi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés]

Békés megye nyugati kapujában, Szarvas városától 5 km-re fekszik nyugati irányban. A városon áthalad a 44-es számú (Kecskemét – Békéscsaba – Gyula) főközlekedési út.

A település fekvését nagyban meghatározza az a tény, hogy a község területén fekszik Magyarország jelenlegi 5. legnagyobb állóvize, a Kákafoki-holtág. Ezért sokan az Alföld legszebb fekvésű falujának tartják. A településen több mint 500 hétvégi ház található, így idegenforgalmi jelleget kölcsönöz a településnek.

A falu határától nem messze található délnyugati irányban Magyarország legnagyobb kunhalma, a Gödény-halom.

Története[szerkesztés]

Békésszentandrás (Szentandrás) már az Árpád-korban lakott volt. Nevét 1297-ben említették először az oklevelek 'Andree néven.

1329-ben Zenthonduryas, 1330-ban Zenthandreas néven.

A templom körül fekvő település a szomszédos Fejéregyházhoz hasonlóan valószínűleg a tatárjárás alatt vált lakatlanná.

1297-ben a pusztán álló Szent András templomot Hén és Fejéregyház közt említették. III. András király Hén-nel és Fejéregyházzal együtt adta az Akus nemzetség-beli Akus fia Mihálynak.

1329-ben Wz testvére László és Wz fiától Lukácstól való Tamás nevű unokája öröklött birtoka volt. E birtokot Tamástól Szécsényi Marcell és István mint Fejéregyházához tartozó birtokrészt követelt.

1330-ban azonban megállapították, hogy Szentandrás nem tartozott Fejéregyházához, és ekkor határjelekkel is elválasztották tőle.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg lengyel, szlovák és német) nemzetiségűnek vallotta magát.^[4]

Fejéregyház[szerkesztés]

Ma Fejéregyház puszta Békésszentandrástól északnyugatra.

Nevét 1297-ben említették először az oklevelek Feyreghaz néven.

1297-ben III. András király mint lakatlan földet, melyen "fejéregyház" templom állott Akus nemzetségbeli Mihály fia Akus mesternek adta a lakatlan Hénnel együtt. A kettő között feküdt a Szent András templom.

1329 előtt Károly Róbert király Fehéregyházát Szécsényi Marcellnek és Istvánnak adta cserébe, akik maguknak követelték Szent Andrást is a Wz rokonságtól, de utóbbiak 1330-ban igazolták, hogy a két birtok nem tartozik össze, és határral is el van választva egymástól.

Nevezetességei[szerkesztés]

Békésszentandrási Duzzasztómű és Hajózsilip

Községháza
Református templom
Katolikus templom
Szőnyegszövő
Zsidó temető (XIX. század elejéről származó műemléki értékű síremlékekkel), Stefánia u.
Holokauszt emlékmű, Zsidó temető előkertjében, 1994.
Duzzasztó és hajózsilip
Kunhalmok
Léderer-kastély