Okány

Okány címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Alföld

Megye

Békés

Kistérség 2012-ig

Sarkadi

Jogállás

község

Polgármester

Fekete Zoltán^[1]

Irányítószám

5534

Körzethívószám

66

Népesség

Teljes népesség

2643 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

37,43 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

70,62 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Okány

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,89849°, k. h. 21,34480°

Okány

Pozíció Békés megye térképén

é. sz. 46,89849°, k. h. 21,34480°

Okány weboldala

Okány község Békés megye Sarkadi kistérségében.

Fekvése [szerkesztés]

Békés megyében, a Körös-vidéken, Sarkadtól északra, Vésztő keleti szomszédjában fekvő település.

Megközelíthetősége [szerkesztés]

Vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. A vasútállomás Sarkadkeresztúr és Vésztő között található.

Története [szerkesztés]

Okány nevet a két szkíta hadúr egyikéről Oge és Zage-kánokról kapta és így maradt fenn az Oge-kán mai formában Okány,közvetlen szomszéd települése Zage-káz mai formában Zsadányként. Okányt már a XIII. század elején megemlíti a Váradi Regestrum egyik lakosával kapcsolatban, "kinek kezét Váradon a tüzes vas megégette".

1249-ben Pál országbíró és zalai főispán volt birtokosa.

A XV. században az Okányi és henczidai Bacsó családé volt.

1507-ben Werbőczy István országbíró és Torday Miklós kapták fele-fele részben királyi adományként.

1572-ben a Bajoni család kapott királyi adománylevelet az egész falura.

Később birtokosok voltak itt a Szlávy, Uray, Noszlopy és Gorove családok is.

A XX. század elején a Svarcz család birtoka volt, szép úrilakkal, melyet még a Szláviak építtettek.

Okányhoz tartoztak Nyárfás, Romogy, Halmágy, Uruk, Pálos, Körösös, Varjas, Ebüllő, Tóhegy, Balázs és Csókás puszták is.

A községen kívüli dombon - a helyi hagyomány szerint - valamikor a Szkíta király, Attila tiszteletére a települést őrző Oge-Kán egyistenhitű, kör alakú kolostort építtetett, aminek romjaira telepedett a későbbi keresztény kápolna!

Okány a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye cséffai járásához tartozott.

Népcsoportok [szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Nevezetességei [szerkesztés]

Zsidó temető és Holokauszt emlékmű (1988). Határ u.
Schwarcz-nagykastély, XIX., sz., szociális otthon.
Schwarcz-kiskastély, XIX. sz., iskola
Nyárilak, XX. sz. eleje, vaskereskedés.
A Református templom.
A településen átfolyó legdélibb Sebes-Körös holtág.
A település az őskortól lakott és soha sem halt ki. Honfoglaló magyar és addig ott élt

szkíták régi falujának ásatási helye a tsz-hez vezető úton a régi zsidótemető mögött.