Okány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Okány
Okány címere
Okány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Kistérség Sarkadi
Jogállás község
Polgármester Fekete Zoltán[1]
Irányítószám 5534
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 2571 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 37,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 70,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Okány  (Magyarország)
Okány
Okány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 55″, k. h. 21° 20′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 55″, k. h. 21° 20′ 41″
Okány  (Békés megye)
Okány
Okány
Pozíció Békés megye térképén
Okány weboldala

Okány község Békés megye Sarkadi kistérségében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békés megyében, a Körös-vidéken, Sarkadtól északra, Vésztő keleti szomszédjában fekvő település.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Okány nevet a két szkíta hadúr egyikéről, Oge-kánról kapta. Így maradt fenn az Oge-kán név Okányként, közvetlen szomszéd települése Zage-kánról elnevezve pedig Zsadányként. Okányt már a 13. század elején megemlíti a Váradi Regestrum egyik lakosával kapcsolatban, "kinek kezét Váradon a tüzes vas megégette".

1249-ben Pál országbíró és zalai főispán volt birtokosa.

A 15. században az Okányi és henczidai Bacsó családé volt.

1507-ben Werbőczy István országbíró és Torday Miklós kapták fele-fele részben királyi adományként.

1572-ben a Bajoni család kapott királyi adománylevelet az egész falura.

Később birtokosok voltak itt a Szlávy, Uray, Noszlopy és Gorove családok is.

A 20. század elején a Svarcz család birtoka volt, szép úrilakkal, melyet még a Szlávyak építtettek.

Okányhoz tartoztak Nyárfás, Romogy, Halmágy, Uruk, Pálos, Körösös, Varjas, Ebüllő, Tóhegy, Balázs és Csókás puszták is.

A községen kívüli dombon - a helyi hagyomány szerint - valamikor a szkíta király, Attila tiszteletére a települést őrző Oge-Kán egyistenhitű, kör alakú kolostort építtetett, aminek romjaira telepedett a későbbi keresztény kápolna!

Okány a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zsidó temető és Holokauszt emlékmű (1988). Határ u.
  • Schwarcz-nagykastély, XIX., sz., szociális otthon.
  • Schwarcz-kiskastély, XIX. sz., iskola
  • Nyárilak, XX. sz. eleje, vaskereskedés.
  • A Református templom.
  • A településen átfolyó legdélibb Sebes-Körös holtág.
  • A település az őskortól lakott és soha sem halt ki. Honfoglaló magyar és addig ott élt

szkíták régi falujának ásatási helye a tsz-hez vezető úton a régi zsidótemető mögött.

  • A Párciumi határárok a vésztői úton

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bakó Ignác - televíziós személyiség
  • Püski Tibor - fotóművész
  • Pribojszky Mátyás - citeraművész
  • Dr. Rónavölgyi Sándor EU-s jogvédő, a Helsinki Emberi Jogi Bizottság tagja
  • Szegedi Ernő - szobrász

Testvértelepülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Románia Szárazajta (Románia);

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Okány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]