Bélmegyer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bélmegyer
A Wenckheim-kastély
A Wenckheim-kastély
Bélmegyer címere
Bélmegyer címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásBékési
Jogállásközség
PolgármesterPerecz Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5643
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség805 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség15,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület63,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′, k. h. 21° 11′Koordináták: é. sz. 46° 52′, k. h. 21° 11′
Bélmegyer (Békés vármegye)
Bélmegyer
Bélmegyer
Pozíció Békés vármegye térképén
Bélmegyer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bélmegyer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bélmegyer község a Dél-Alföldi régióban, Békés vármegyében, a Békési járásban. A település határában lévő Gereblyés-pusztán juhászkodott 1920–24 között Sinka István költő.

Fekvése[szerkesztés]

Békés vármegye középső részén, Békéscsabától légvonalban 20, közúton körülbelül 25 kilométerre található. A szomszédos települések: északkelet felől Vésztő, dél-délkelet felől Tarhos, dél-délnyugat felől Békés, nyugaton Mezőberény, északnyugaton pedig Körösladány.

Természetföldrajzi szempontból a Körös menti sík északi peremén, a Kis-Sárrét déli szomszédságában terül el.[3]

Megközelítése[szerkesztés]

A településen kelet-nyugati irányban végighúzódik a 4237-es út, ezen közelíthető meg Mezőberény, illetve a 47-es főút és Vésztő felől is. Békéssel egy számozatlan, alsóbbrendű önkormányzati út köti össze. Közigazgatási területén észak-déli irányban áthalad a Szeghalom-Gyula közti 4234-es út is, de a lakott területeit nemigen érinti.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a körülbelül 12 kilométerre lévő Vésztő vasútállomás, amit a MÁV 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonala, illetve a 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonala is érint.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Varju Ferenc (független)[4]
  • 1994–1998: Dán Márton (független)[5]
  • 1998–2002: Dán Márton (független)[6]
  • 2002–2006: Dán Márton (független)[7]
  • 2006–2010: Dán Márton (független)[8]
  • 2010–2014: Dán Márton (független)[9]
  • 2014–2019: Kovács János László (független)[10]
  • 2019-től: Perecz Sándor (Fidesz-KDNP)[1]

A települési önkormányzat képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választás óta, a polgármesterrel együtt 7 főből áll.

Története[szerkesztés]

E táj igen régi idő óta lakott hely, mely a Megyer törzsbeliek települése volt.

Bélmegyer nevét írásos emlékek 1346-ban említették Meger néven, ekkor tűnt fel először Megyeri nemes nevében, akit Nadányon (Körösladány) megsebesítettek.

A mai Bélmegyer 1946-ban alakult település.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település „Bél” előtagja a belső, belül lévő jelzőre utal, míg a „megyer” utótag a más törzsbeliek közé települt Megyer törzsbeliek szállásterületére utal.

Népesség[szerkesztés]

  • 1983: 1583 fő
  • 1990: 1354 fő
  • 2001: 1163 fő
  • 2010: 1035 fő[11]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1011
1000
901
866
805
805
201320142019202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,1% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a lakosság kb. 15%-a római katolikus, kb. 31,5%-a református, kb. 1%-a evangélikus, kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású, míg kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 51,5%.[11]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,4%, református 25,7%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 39,9% (23,2% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben vallásuk szerint 20,4% volt református, 4,7% volt római katolikus, 0,9% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 39,6% felekezeten kívüli (31,2% nem válaszolt).[14]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Szeged-csanádi Egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességének Gyulai Esperesi Kerületében lévő Békési plébániához tartozik, mint filia. 1949-ben szervezték lelkészséggé. Római katolikus templomának titulusa: Szentolvasó Királynője.

Református egyház[szerkesztés]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Mezőberény II. Kerületi Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Baptista egyház[szerkesztés]

A Békési Baptista Gyülekezet imaházat tart fenn a településen.

Természeti értékek[szerkesztés]

  • A település határában 641,7 ha természetvédelmi terület (amely a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozik) található, melyből 141 ha fokozottan védett. Természeti értékei, növény- és állatvilága hazánkban már ritkaságszámba menő. Védett növényei közé tartozik a fátyolos nőszirom, a réti őszirózsa és a sziki kocsord. Életciklusával a tápnövényéhez, a sziki kocsordhoz kötődik a terület szintén védett lepkefaja, a nagy szikibagoly. A csapadékosabb időkben a legelőkön megjelennek a bíbicek, az erdőben pedig egerészölyv, barna kánya és holló is fészkel. A közeli Fehérháti halastavakra pedig a szürke gémek járnak táplálkozni.[15]
  • Védettséget élvez a bélmegyeri bekötő út mellett található 250-300 éves fehér fűzfa, melyet „Öreg hölgy”-ként is emlegetnek.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Wenckheim-vadászkastély: Bélmegyer településtől 5,5 km-re található. Megközelítése szilárd útburkolaton lehetséges (néhol kátyúkkal). A fáspusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette, Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban, égetett téglából. A kastélyépület és járulékos létesítményei régen a Wenckheim uradalomhoz tartoztak, mint nyári lak. A II. világháború befejeződése előtt a kastély tulajdonosa gróf Wenckheim Fülöp volt. A kastély "A" épületének nevezett része korábbi építésű, a "B" épület valószínűleg jóval később épült. Az "A" épület 1945-ig a gróf családjának lakhelye, a "B" épületben a konyha helyezkedett el. A kastély főépülete szabálytalan alakzatú, részben emeletes épület, 2242 m² alapterülettel, mely összesen 147? helyiségből áll! Az épület déli oldalán lett kialakítva a főhomlokzat, melynek jobb oldali részén található a sokszög alaprajzú háromszintes saroktorony. A földszinten gyönyörű kazettás, famennyezetes ebédlő található. Az előtérből az emeletre vezető fa lépcső ma is az épület dísze. A kastélyban 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. Az épület a megyei önkormányzat tulajdonában volt, és 2007-től magántulajdonban van. Idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges.[16]
  • Kárász-vadászkastély: Az 1850-es években épült, romantikus-eklektikus stílusban. Nem keverendő össze a Fáspusztán található Wenckheim-kastéllyal. Földszintes, ízléses tömegelosztású épület, emeletes kilátó toronnyal. Az akkori Csongrád vármegyei illetőségű, azon belül is horgosi Kárász család építtette, hogy a vadászat idején megszállhasson itt. Bélmegyer ugyanis nem volt a Kárász család otthona, csupán vadászni jártak ide. Azóta Horgos már déli szomszédunkhoz tartozik. Az épület jelenleg műemléki védettség alatt áll, de látogatható. A lap alján található linkek segítségével bővebb információhoz lehet jutni.
  • Fási Vadászház (Fáspuszta)
  • Fási erdőspuszta (Fáspuszta)
  • Vadasi vadászház
  • Petőfi Emlékmű (Mezőberényi közúti híd)
  • Református templom: 1950-ben épült.
  • Református harangláb: 1925-ben készült.
  • Római katolikus (Szentolvasó királynője-) templom (belterület): 1996-ban épült. Tornya a homlokzat előtt áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 270. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  7. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  9. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  10. ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  11. ↑ a b http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=19390[halott link]
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Bélmegyer Helységnévtár
  14. ↑ Bélmegyer Helységnévtár
  15. ↑ Látnivalók Békés megyében
  16. ↑ http://www.wenckheim.hu/faspuszta.htm

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bélmegyer&oldid=27059944”