Bélmegyer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bélmegyer
Bélmegyer - Palace.jpg
A Wenckheim-kastély
Bélmegyer címere
Bélmegyer címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Békési
Kistérség Békési
Jogállás község
Polgármester Dán Márton (független)[1]
Irányítószám 5643
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 1000 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 16,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 63,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bélmegyer (Magyarország)
Bélmegyer
Bélmegyer
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 19″, k. h. 21° 11′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 19″, k. h. 21° 11′ 00″
Bélmegyer (Békés megye)
Bélmegyer
Bélmegyer
Pozíció Békés megye térképén

Bélmegyer község a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, a Békési járásban. A település határában lévő Gereblyés-pusztán juhászkodott 1920-24 között Sinka István költő.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alföld délkeleti részén, Békés megyének majdnem pontosan a közepén, a Kis-Sárrét déli csücskén található, Békéscsabától légvonalban 20, közúton kb. 25 km-re. Szomszédos települések: Békés, Vésztő (közúton), illetve Köröstarcsa, Körösladány, Tarhos, Mezőberény.

Természetföldrajzilag az Alföld Berettyó-Körösvidék középtájának Kis-Sárrét nevű kistáján fekszik.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település közúton közelíthető meg Békés, Mezőberény, vagy Vésztő felől.

A közúti tömegközlekedést a Körös Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 12 km-re lévő Vésztőn található, a MÁV 127-es számú, Gyoma - Körösnagyharsány, illetve a MÁV 128-as számú, Püspökladány - Vésztő - Gyula - Békéscsaba közötti vonalán.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll.

  • Cím: 5643 Bélmegyer, Petőfi u. 2.
  • Tel.: (06) 66/420-011
  • Fax: (06) 66/420-011, (06) 66/420-179
  • E-mail: belmegyer@mail.globonet.hu

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E táj igen régi idő óta lakott hely, mely a Megyer törzsbeliek települése volt.

Bélmegyer nevét írásos emlékek 1346-ban említették Meger néven, ekkor tűnt fel először Megyeri nemes nevében, akit Nadány-on (Körösladány) megsebesítettek.

A mai Bélmegyer 1946-ban alakult település.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település "Bél" előtagja a belső, belül lévő jelzőre utal, míg a "megyer" utótag a más törzsbeliek közé települt Megyer törzsbeliek szállásterületére utal.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Lakosságszám alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1983: 1583 fő
  • 1990: 1354 fő
  • 2001: 1163 fő
  • 2010: 1035 fő[4]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a lakosság kb. 15%-a római katolikus, kb. 31,5%-a református, kb. 1%-a evangélikus, kb. 0,5%-a görög katolikus vallású, míg kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 51,5%.[4]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szeged-csanádi Egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességének Gyulai Esperesi Kerületében lévő Békési plébániához tartozik, mint filia. 1949-ben szervezték lelkészséggé. Római katolikus templomának titulusa: Szentolvasó Királynője.

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Mezőberény II. Kerületi Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Baptista egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Békési Baptista Gyülekezet imaházat tart fenn a településen.

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A település határában 641,7 ha természetvédelmi terület (amely a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik) található, melyből 141 ha fokozottan védett. Természeti értékei, növény- és állatvilága hazánkban már ritkaságszámba menő. Védett növényei közé tartozik a fátyolos nőszirom, a réti őszirózsa és a sziki kocsord. Életciklusával a tápnövényéhez, a sziki kocsordhoz kötődik a terület szintén védett lepkefaja, a nagy szikibagoly. A csapadékosabb időkben a legelőkön megjelennek a bíbicek, az erdőben pedig egerészölyv, barna kánya és holló is fészkel. A közeli Fehérháti halastavakra pedig a szürke gémek járnak táplálkozni.[5]
  • Védettséget élvez a bélmegyeri bekötő út mellett található 250-300 éves fehér fűzfa, melyet "Öreg hölgy "- ként is emlegetnek.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wenckheim-vadászkastély: Bélmegyer településtől 5,5 km-re található. Megközelítése szilárd útburkolaton lehetséges (néhol kátyúkkal). A fáspusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette, Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban, égetett téglából. A kastélyépület és járulékos létesítményei régen a Wenckheim uradalomhoz tartoztak, mint nyári lak. A II. világháború befejeződése előtt a kastély tulajdonosa gróf Weinckheim Fülöp volt. A kastély "A" épületének nevezett része korábbi építésű, a "B" épület valószínűleg jóval később épült. Az "A" épület 1945-ig a gróf családjának lakhelye, a "B" épületben a konyha helyezkedett el. A kastély főépülete szabálytalan alakzatú, részben emeletes épület, 2242m2 alapterülettel, mely összesen 147? helyiségből áll! Az épület déli oldalán lett kialakítva a főhomlokzat, melynek jobb oldali részén található a sokszög alaprajzú háromszintes saroktorony. A földszinten gyönyörű kazettás, famennyezetes ebédlő található. Az előtérből az emeletre vezető fa lépcső ma is az épület dísze. A kastélyban 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. Az épület a megyei önkormányzat tulajdonában volt, és 2007-től magántulajdonban van. Idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges.[6]
  • Fási Vadászház (Fáspuszta)
  • Fási erdőspuszta (Fáspuszta)
  • Vadasi Kastély (Vadasmegyer)
  • Vadasi Vadászház (Vadasmegyer)
  • Petőfi Emlékmű (Mezőberényi közúti híd)
  • Református templom: 1950-ben épült.
  • Református harangláb: 1925-ben készült.
  • Római katolikus (Szentolvasó királynője-) templom (belterület): 1996-ban épült. Tornya a homlokzat előtt áll.
  • Kárász-vadászkastély: Az 1850-es években épült, romantikus-eklektikus stílusban. Földszintes épület, emeletes toronnyal.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. ^ a b http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=19390
  5. Látnivalók Békés megyében
  6. http://www.wenckheim.hu/faspuszta.htm

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]