Bélmegyer
| Bélmegyer | |||
| A Wenckheim-kastély | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Békés | ||
| Kistérség 2012-ig | Békési | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dán Márton (független)[1] | ||
| Irányítószám | 5643 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1035 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 16,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 63,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,87205°, k. h. 21,18342° | |||
| é. sz. 46,87205°, k. h. 21,18342° | |||
Bélmegyer község a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, a Békési kistérségben. A település határában lévő Gereblyés-pusztán juhászkodott 1920-24 között Sinka István költő.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Az Alföld délkeleti részén, Békés megyének majdnem pontosan a közepén, a Kis-Sárrét déli csücskén található, Békéscsabától légvonalban 20, közúton kb. 25 km-re. Szomszédos települések: Békés, Vésztő (közúton), illetve Köröstarcsa, Körösladány, Tarhos, Mezőberény.
Természetföldrajzilag az Alföld Berettyó-Körösvidék középtájának Kis-Sárrét nevű kistáján fekszik.
Megközelítése [szerkesztés]
A település közúton közelíthető meg Békés, Mezőberény, vagy Vésztő felől.
A közúti tömegközlekedést a Körös Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 12 km-re lévő Vésztőn található, a MÁV 127-es számú, Gyoma - Körösnagyharsány, illetve a MÁV 128-as számú, Püspökladány - Vésztő - Gyula - Békéscsaba közötti vonalán.
Önkormányzat [szerkesztés]
A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll.
- Cím: 5643 Bélmegyer, Petőfi u. 2.
- Tel.: (06) 66/420-011
- Fax: (06) 66/420-011, (06) 66/420-179
- E-mail: belmegyer@mail.globonet.hu
Története [szerkesztés]
E táj igen régi idő óta lakott hely, mely a Megyer törzsbeliek települése volt.
Bélmegyer nevét írásos emlékek 1346-ban említették Meger néven, ekkor tűnt fel először Megyeri nemes nevében, akit Nadány-on (Körösladány) megsebesítettek.
A mai Bélmegyer 1946-ban alakult település.
Neve [szerkesztés]
A település "Bél" előtagja a belső, belül lévő jelzőre utal, míg a "megyer" utótag a más törzsbeliek közé települt Megyer törzsbeliek szállásterületére utal.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Lakosságszám alakulása [szerkesztés]
- 1983: 1583 fő
- 1990: 1354 fő
- 2001: 1163 fő
- 2010: 1035 fő[4]
Vallás [szerkesztés]
A 2001-es népszámlálási adatok alapján a lakosság kb. 15%-a római katolikus, kb. 31,5%-a református, kb. 1%-a evangélikus, kb. 0,5%-a görög katolikus vallású, míg kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 51,5%.[4]
Római katolikus egyház [szerkesztés]
A Szeged-csanádi Egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességének Gyulai Esperesi Kerületében lévő Békési plébániához tartozik, mint filia. 1949-ben szervezték lelkészséggé. Római katolikus templomának titulusa: Szentolvasó Királynője.
Református egyház [szerkesztés]
A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik.
Evangélikus egyház [szerkesztés]
A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Mezőberény II. Kerületi Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
Baptista egyház [szerkesztés]
A Békési Baptista Gyülekezet imaházat tart fenn a településen.
Természeti értékek [szerkesztés]
- A település határában 641,7 ha természetvédelmi terület (amely a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik) található, melyből 141 ha fokozottan védett. Természeti értékei, növény- és állatvilága hazánkban már ritkaságszámba menő. Védett növényei közé tartozik a fátyolos nőszirom, a réti őszirózsa és a sziki kocsord. Életciklusával a tápnövényéhez, a sziki kocsordhoz kötődik a terület szintén védett lepkefaja, a nagy szikibagoly. A csapadékosabb időkben a legelőkön megjelennek a bíbicek, az erdőben pedig egerészölyv, barna kánya és holló is fészkel. A közeli Fehérháti halastavakra pedig a szürke gémek járnak táplálkozni.[5]
- Védettséget élvez a bélmegyeri bekötő út mellett található 250-300 éves fehér fűzfa, melyet "Öreg hölgy "- ként is emlegetnek.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Wenckheim-vadászkastély: Bélmegyer településtől 5,5 km-re található. Megközelítése szilárd útburkolaton lehetséges (néhol kátyúkkal). A fáspusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette, Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban, égetett téglából. A kastélyépület és járulékos létesítményei régen a Wenckheim uradalomhoz tartoztak, mint nyári lak. A II. világháború befejeződése előtt a kastély tulajdonosa gróf Weinckheim Fülöp volt. A kastély "A" épületének nevezett része korábbi építésű, a "B" épület valószínűleg jóval később épült. Az "A" épület 1945-ig a gróf családjának lakhelye, a "B" épületben a konyha helyezkedett el. A kastély főépülete szabálytalan alakzatú, részben emeletes épület, 2242m2 alapterülettel, mely összesen 147? helyiségből áll! Az épület déli oldalán lett kialakítva a főhomlokzat, melynek jobb oldali részén található a sokszög alaprajzú háromszintes saroktorony. A földszinten gyönyörű kazettás, famennyezetes ebédlő található. Az előtérből az emeletre vezető fa lépcső ma is az épület dísze. A kastélyban 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. Az épület a megyei önkormányzat tulajdonában volt, és 2007-től magántulajdonban van. Idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges.[6]
- Fási Vadászház (Fáspuszta)
- Fási erdőspuszta (Fáspuszta)
- Vadasi Kastély (Vadasmegyer)
- Vadasi Vadászház (Vadasmegyer)
- Petőfi Emlékmű (Mezőberényi közúti híd)
- Református templom: 1950-ben épült.
- Református harangláb: 1925-ben készült.
- Római katolikus (Szentolvasó királynője-) templom (belterület): 1996-ban épült. Tornya a homlokzat előtt áll.
- Kárász-vadászkastély: Az 1850-es években épült, romantikus-eklektikus stílusban. Földszintes épület, emeletes toronnyal.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Bélmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ^ a b http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=19390
- ↑ Látnivalók Békés megyében
- ↑ http://www.wenckheim.hu/faspuszta.htm
Források [szerkesztés]
- Györffy György: Békésvármegye.
- Látnivalók Békés megyében - VendégVáró útikönyvek (Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2001, ISBN 9638613750)
További információk [szerkesztés]
- Bélmegyer a Térképcentrumban
- Légifotók Bélmegyerről
- Wenckheim-kastélyok: Fáspuszta
- Amatőr fotók Bélmegyerről
|
||||||||||||||||
|
|||||

