Cécke
| Cécke (Țețchea) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Izsópallaga, Kőalja, Mezőtelki |
| Polgármester | Bujor Florin |
| Irányítószám | 417605 |
| Népesség | |
| Népesség | 838 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 3141 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 22 |
| Népsűrűség | 58 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 52 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Cécke
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 2′ 45″, k. h. 22° 19′ 34″ | |
Cécke (románul: Țețchea) község Bihar megyében, Partiumban, Romániában.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A Réz-hegység alatt, a megye középső részén helyezkedik el, a Sebes-Körös bal partján, 32 km-re Nagyváradtól, és 10 Km-re Élesdtől.
Történelem[szerkesztés]
Cécke (Czéczke) nevét 1256-ban említette először oklevél t. Czetka néven.
1341-ben Chechke, 1483-ban Czeczk, 1808-ban Czéczke, 1913-ban Cécke néven írták.
1332–1335 között Albertus sacerdos de v.Chezke, Paulus sacerdos de v. Gezke formában a telegdi uradalom határjárásában tűnt fel mint Hontpázmány nemzetségbeli Miklós fia Lampert birtoka. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 5, 1335-ben 5 garas pápai tizedet fizetett.
1341-ben egy oklevél régi kőegyházát is említette, amelyet Szent Erzsébet tiszteletére szenteltek.
A középkorban vásáros hely volt, melynek piacán hármas kikiáltás útján idézték törvény elébe a megjelenni vonakodó peres feleket.
Az 1800-as évek elején a Beöthyek birtoka volt, a 20. század elején pedig Zathureczky Istvánnak volt itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka.
1910-ben 611 lakosából 367 magyar, 238 román volt. Ebből 37 római katolikus, 59 református, 455 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
Népesség[szerkesztés]
A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
- Románok: 577 lakos
- Romaák: 237 lakos
- Magyarok: 22 lakos
- Szlovákok: 1 lakos
- Ukránok: 1 lakos
Látnivalók[szerkesztés]
- A Sebes-Körösön lévő mesterséges tó
- Céckei kastély, ma községháza
Gazdaság[szerkesztés]
Jelentősebb gazdasági ágazatok: mezőgazdaság, faipar, cementgyár, betonkészítés, használt gumi és kaucsuk megsemmisítése.
Testvértelepülések[szerkesztés]
- Hortobágy, Magyarország
- Vartau, Svájc (a tárgyalások még folyamatban vannak)
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Bihar vármegye
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
.svg){kind=small}
