Albis
| Albis (Albiș) | |
 |
|
| Albisi református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Érbogyoszló |
| Polgármester | Vékony Mihály |
| Népesség | |
| Népesség | 965 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 946 (1992-ben) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Albis
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 23′ 24″, k. h. 22° 14′ 43″ | |
| Albis weboldala | |
Albis (románul Albiș) falu Romániában, Bihar megyében, az Érmelléki hegylánc belső oldalán. Közigazgatásilag a tőle 1 km-re fekvő Érbogyoszlóhoz tartozik.
Tartalomjegyzék |
Földrajzi fekvése [szerkesztés]
Albis közigazgatási szempontból a Bihar megyei Érbogyoszló községhez tartozó falu, jelenleg 2,9 km hosszú és 350 méter széles területet foglal el. Az 1964-65-ös évben területe pontosan egy négyzetkilométer volt. Bihar megye északnyugati részén fekszik, 11 km-re Margitta várostól. Határában metszi egymást a 47.-fok.északi szélességi kör a 22.-fok 17'-perc keleti hosszúsági körrel. Szomszédai: Érbogyoszló (keleten), Adony és Ottomány (északon), Asszonyvására (nyugaton), Apátkeresztúr és Monospetri (dél, délnyugaton) valamint Margitta (délkeleten).A megyeszékhely, vagyis Nagyvárad 60-65 km-re található Albistól, többféleképpen lehet megközelíteni: Vasúton Apátkeresztúrban, vagy pedig műúton Érbogyoszló felé. Földrajzi szempontból a falu területe a Tisza síkságának peremvidékéhez tartozik, pontosabban a Diószeg-Tasnád szubkolineáris alegységhez, valóságos átmenetet képezve a Tisza síkságát képviselő Ér völgye és a Szilágysági dombok között.
Története [szerkesztés]
Elsőként Alba néven említik a pápai tizedjegyzékben 1333-1336-ban. Névváltozatai: 1373 – Albeus, 1427 – Albes, 1474 – Albys, majd 1828-tól az Albis nevet viseli.[2].
Albis a Gutkeled nemzetségből származó albisi Zólyomy család ősi fészke és temetkezési helye volt.
A 16. századig a Makó család is részbirtokosa volt a településnek, azonban a család a XVI. században kihalt. A török idők után több birtokosa is volt, gróf Kevenhüller József, Dietrichsten, Zichy Ferenc és gróf Stubenberg József.
Lakossága [szerkesztés]
1720-ban kb. 100 lakosa lehetett. 1828-ban már 458 lelket, 1851-ben 1280 lakost írtak össze, bár ez utóbbi adatot vitatják. 1910-ben 1088, 1930-ban 1205, 1980-ban 1123 főt számoltak. Az 1992-es népszámlálás alapján 1054 lakóból 946 magyar, 19 román, 83 roma és 1 német.
Híres személyek [szerkesztés]
- Irinyi János vegyész, közgazdász, publicista és forradalmár politikus[3]
- Irinyi József hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő
- Sass Károly az első honvéd hadtest tábori lelkésze.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Albis református temploma, amely már a XIII. század végén fennállt.
- Irinyi József mellszobra, illetve a szülőháza helyén felállított emlékmű.
- A csonka-torony maradványai.
- A szőlőhegy.
- A református temető, ahol helyenként még zsidó sírok is fellelhetőek.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Benedek, 274 old.
- ↑ Újságcikk az Irinyi család honlapján Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó hivatalos e-mailt archiváltuk, szövegét az OTRS-eléréssel rendelkező szerkesztők a 2011102110008369 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba az OTRS-eléréssel rendelkezők valamelyikével! A keresztlevél másolatának szkennelt változata alátámasztja születési helyszínt.
Források [szerkesztés]
- Balláné Bakó Erzsébet, Török Ferenc: Albis, kismonográfia, Partiumi füzetek 28., 2004
- Benedek Zoltán: Érmellék, Helios Kiadó, Orosháza, 1996
- Borovszky Samu: Bihar vármegye
- Albis Weboldala
.svg){kind=small}
