Biharszentjános
| Biharszentjános (Sântion) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bors |
| Népesség | |
| Népesség | 1462 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 1408 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 106 m |
| Terület | 229,5 ha km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Biharszentjános
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 7′, k. h. 21° 49′ | |
Biharszentjános (románul Sântion) település Romániában, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyváradtól 10 km-re nyugatra, Bors település mellett található, a román - magyar határ mentén.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét a határában létesült, Szent János tiszteletére szentelt klastromról kapta.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban lakott volt, a falu melletti ún. Klastrom-dombon pedig egy 11. századi település nyomait tárták fel.
A falut és a monostort 1215-ben említik először a Váradi regestrumban, Jákó Zsigmond szerint a falu lakosságát a Hont-Pázmány nemzetség telepítette ide. A település környéke ekkor még nagy kiterjedésű tölgyerdőkkel volt borított és részét képezte a bihari királyi uradalomnak, mint királyi vadászterület.
Az 1876-os megyerendezést követően Bihar vármegye Mezőkeresztesi járásához tartozott, 1910-ben pedig a Biharkeresztesi járáshoz került. 1920-ban a trianoni békeszerződést követően Romániához került, határtelepüléssé vált.
A II. bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. A magyar honvédek 1940. szeptember 11-én két román nemzetiségű személyt kivégeztek a település főterén, magyarellenes tevékenység vádjával. A szovjet hadsereg 1944-ben elfoglalta a települést, amely újra Románia része lett.
Lakossága [szerkesztés]
1910-ben 1347 lakosa volt ebből 1303 magyar (96,4%), 43 román és 1 német.
2002-ben már 1462 lakosa volt, melyből 1408 magyar (96,3%), 51 román, 2 szlovák és 1 ukrán volt.
