Margitta
| Margitta (Marghita, Margarethen) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Partium | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Bihar | ||
| Rang | város | ||
| Beosztott falvak | Genyéte, Magyarkéc | ||
| Polgármester | Pocsaly Zoltán (RMDSZ) | ||
| Irányítószám | 415300 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 15 346 fő (2002)[1] +/- | ||
| Község népessége | 17 291 (2002)[2] | ||
| Magyar lakosság | 6871 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,46 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Margitta
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 47° 20′ 30″, k. h. 22° 19′ 50″ | |||
| Margitta weboldala | |||
Margitta (románul: Marghita, németül Margarethen) municípium rangú város Bihar megye területén, Romániában.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Alig 30 km-re fekszik a magyar határtól, Bihar megye északkeleti részén.
Története[szerkesztés]
Margitta és környéke már a rézkorban is lakott hely volt, környékén gyakran találtak réz-, bronz- és vaskorból származó leleteket.
Első írásos említése 1352-ből maradt fenn, Margita néven. 1363-ban a neve már Margitta volt, de 1422-ben Margitfalvának nevezték az akkori birtokos, a Csáky család oklevele szerint. A Csákyaktól a Melki apátság (mölki) vette meg Margittát. 1520-ban a település vámszedőhely is volt. 1891-ben 4392 magyar lakosa volt. Itt volt a járási szolgabírói hivatalnak, járásbíróságnak és az adóhivatalnak székhelye, rendelkezett takarékpénztárral, alsófokú ipariskolával, ipartestülettel, vasútállomással, posta- és távíróhivatallal valamint postatakarékpénztárral. Itt jelenik meg a „Margitta és Vidéke” című hetilap.
2002-ben 17 291 lakosából 9167 román, 7468 magyar (43,19%), 485 cigány és 171 egyéb nemzetiségű volt.
2011-ben 15.134 lakosából 7800 román, 6930 magyar (45,8 %), 314 cigány, 88 egyéb anyanyelvű, illetve nem nyilatkozott.[3]
Margitta a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott. 1940-ben a Második bécsi döntésnek köszönhetően visszakerült Magyarországhoz. 1944-ben újra Romániához csatolták.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A gróf Csáky család által, a 18. században épített kastély
- Híres termálfürdője, amely azonban az utóbbi időben egyre népszerűtlenebb
- Református temploma
- Római katolikus temploma 1722-ben épült
-
Református templom
-
Római katolikus templom
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1844. március 31-én Krecsány Ignác színigazgató.
- Itt született 1878-ban Horváth János irodalomtörténész, aki 1911-ben Margittán fogadta barátját, Ady Endrét[4].
- Itt született 1886-ban Fóris Lajos közgazdász.
- Itt született 1894-ben Fémes László író, színműíró, újságíró.
- Itt született 1906. november 4-én Horváth Imre költő.
- Itt született 1907. január 2-án Duka János ifjúsági író, folklórgyűjtő, tanító.
- Itt született 1912-ben Zakar András római katolikus lelkész.
- Itt született 1925. június 4-én Harag György a romániai színház Európa-szerte elismert mestere, a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori főrendezője.
- Itt született 1935. október 23-án Réthy Károly geológus.
- Itt született 1939. január 31-én Tolna Éva költő, művelődésszervező.
- Itt született 1966. június 4-én Bereczki Csaba filmrendező, forgatókönyvíró, producer.
- Itt született 1973-ban Cseke Attila romániai magyar politikus, egészségügyi exminiszter.
- Itt élt és tevékenykedett Papp Attila tanár, költő, néprajzkutató.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ http://www.recensamantromania.ro/wp-content/uploads/2012/08/TS6.pdf
- ↑ Bustya Endre hagyatéka a Református Gyűjtőlevéltárban
|
||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
