Ipp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ipp (Ip)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségIpp
Rangközségközpont
Irányítószám457210
SIRUTA-kód141731
Népesség
Népesség1510 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1003
Népsűrűség25,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság187 m
Terület60,13 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 13′ 48″, k. h. 22° 36′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 48″, k. h. 22° 36′ 11″
SablonWikidataSegítség

Ipp (románul: Ip) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágysomlyótól 16 km-re nyugatra fekszik.

Történelem[szerkesztés]

1208-ban Ypu néven említi először oklevél.

1373-ban az akkor Kraszna vármegyéhez tartozó Ip birtokába Albesi Mártont iktatták be. 1438-ban Borzás János fia György és a Jakcsiak birtokot cserélnek Ipen. 1466-ban Ippi Lászlót és fiát Jánost iktatták be Ipp birtokába, a település egészen 1598-ig az Ippi család tagjainak birtoka volt. 1598-ban Báthori Zsigmond az utód nélkül elhalt ifjú Ippi László itteni birtokát a rokon Ippi Bideskúti családnak ajándékozta. 1703-ban Somlyai Décsei István valamint neje Szintai Éva és Ippi Bideskúti Zsigmond birtoka volt.

A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

A második bécsi döntést követően, 1940. szeptember 7-én a bevonuló 11. hajdúezred 1. zászlóalja hosszabb pihenőt tartott a településen, amikor az egyik lőszerkocsin egy rekesz korábban zsákmányolt és a zötykölődéstől élesedett kézigránát felrobbant, halálosan megsebesítve két embert. A szeptember 13-án a budapesti gyalogezred 32. karhatalmi századával kiszálló Bedő Zsolt főhadnagy már azt az információt kapta, hogy almáskosárba rejtett pokolgép végzett három honvéddel. Bedő különítménye a magyar többségű községben 18 „vasgárdagyanús” embert talált, akik közül 16-ot lelőttek. Az iskolában elszállásolt katonákra éjjel valaki rálőtt, amire válaszul a honvédek – hivatalosan „a támadók üldözése közben” – 157 román férfit, nőt és gyereket öltek meg. Annak ellenére, hogy a 2014 lakosú településen mindössze 392-en voltak román anyanyelvűek, magyar és szlovák áldozat nem volt. Az esetet magyar források alapján feltáró Illésfalvi Péter hadtörténész a magyar honvédek üldözésre vonatkozó állításait „szégyenletes hazugságnak” minősítette. A karhatalmi század szeptember 15-én hagyta el a falut, és Márkaszéken folytatta tevékenységét.[1]

Az áldozatok emlékére 1996-ban emlékművet állítottak fel a faluban.

Népesség[szerkesztés]

1765-ben a településnek 103 görögkatolikus lakosa volt.

1847-ben 920 lakosa volt, melyből 51 római katolikus, 342 görögkatolikus, 326 református, 11 izraelita.

1890-ben 1099 lakosából 740 magyar, 5 német, 8 tót, 345 román, 1 egyéb nyelvű, ebből 55 római katolikus, 349 görögkatolikus, 670 református, 25 izraelita. A házak száma ekkor 208 volt.

1910-ben 1526, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel.

1930-ban 2014 magyar, szlovák és román lakosa közül 392 volt román anyanyelvű.[1]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református templom - 1720-ban renoválták, 1793-ban bővítették, 1825-ben a fatorony helyett kőből építettek tornyot.
  • Görögkatolikus templom.

Népviselet, népszokások[szerkesztés]

Ipp férfi lakosai fekete posztóból készült nadrágot, mellényt, ujjast és barna gubát viseltek. A nők ruházatához tartozott a vizitke, huszárka és a fehér guba. Nyári öltözékük a fersing volt.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Ablonczy (2011), i. m. 62-63. o.

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 581–589. o. Online elérés
  • Ablonczy (2011): Ablonczy Balázs. A visszatért Erdély 1940–1944 (magyar nyelven). Budapest: Jaffa Kiadó (2011). ISBN 978 963 9971 60 8. Hozzáférés ideje: 2011. december 26.