Szilágyerked
| Szilágyerked (Archid) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kusaly |
| Népesség | |
| Népesség | 509 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 507 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Szilágyerked falu Romániában, Szilágy megyében,
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szilágy megyében, Zilahtól északra, Kusaly északkeleti szomszédjában fekvő település.
Története [szerkesztés]
|
|
Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyószöveg helyett. „A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.) Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé! |
Szilágyerked (Erked) nevét az oklevelek 1368-ban említették először Erked-birtok néven.
1383-ban a szomszédos Kirva határánál jelölt helyként tűnt fel ismét neve.
1412-ben a szolnokvármegyei Erkedbe Kusalyi Jakcs család tagjait Kusalyi Jakcs Istvánt, Jánost, Györgyöt, Dénest, Lászlót iktatták be.
1423-ban a váradi káptalan Zsigmond király parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának Dénes papnak Erked birtokán György másik fiát Jánost, és ennek nejét Annát és fiait Lászlót és Györgyöt iktatták be.
1425-ben a Kusalyi Jakcs család tagjai osztozkodtak Erkeden.
1461-ben a Kusalyi Jakcsok elzálogosították erki birtokukat a falu tiszttartójának Horváth Antalnak.
1543-ban Erked (Erkewd) Jakcsi Mihály és Pázmány Péter között oszlott meg.
1515-ben és 1512-ben Kusalyi Jakcsi László és neje Krisztina itteni részbirtokaikat Bélteki Drágfu Györgynek és Jánosnak zálogosították el.
1570-ben I. Miksa császár új adományul adta Erkedet Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcs Mihálynak.
1847-ben Erked lakosainak száma 130, valamennyien reformátusok.
1890-ben lakosainak száma 536 fő, ebből 445 magyar, 59 román, egyéb 32. Ebből római katolikus 2, görög katolikus 75, református 450, unitárius 2, izr. 7. Házak száma: 99.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Református temploma - az 1860-as években épült.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források [szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 350–352. o. Online elérés

