Almásbalázsháza

Almásbalázsháza (Bălan)
Almásbalázsháza fatemploma
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Rang	községközpont
Beosztott falvak	Almásgalgó, Galponya, Kendermező, Kettősmező
Népesség
Népesség	1043 fő (2002) +/-
Község népessége	4136 (2002)
Magyar lakosság	2
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Almásbalázsháza Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 9′ 11″, k. h. 23° 18′ 42″47.1530555556, 23.3116666667

Almásbalázsháza környéke 1769-1773 között

Almásbalázsháza település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágy megyében, Zsibótól délkeletre, az Almás vizének bal partján, Kettősmező és Kendermező között fekvő település.

Története

A templom bejárata belülről

A templom bejárata kívülről

Almásbalázsháza (Almás-Balázsháza) nevét az oklevelekben a XVI. században említették először, amikor 1520-ban Somi Gáspár engedte át használatra Zsombori Péternek.

1560-ban Somlyói Báthory Kristófot és nejét iktatták be a hűtlenség miatt Bebek Ferenctől elvett Almás vár birtokába és tartozékaiba, így Balázsháza birtokába is.

1593-ban Wass György kapta a birtokot Báthory Zsigmondtól.

1594-ben Bornemissza Anna átengedte Almás birtokát tartozékaival együtt Csáki Istvánnak.

1630-ban Katalin fejedelemasszony Zakariás Istvánné Básti Annát erősítette meg az itteni birtokban.

1837-ben főbb földesurai a Csákiak, de birtokosok voltak itt még a báró Jósika, Molnár, Geréb, Cserei családok is Csáki jogon, és mellettük még a gróf Rédei, Korbács, Felszegi családoknak is volt itt részbirtoka.

A település határában a Facza moneszterin nevű helyen egykor klastrom állt. Helye búcsújáró hely.

Nevezetességek

• Görögkeleti templom
• Görög katolikus temploma fából épült.

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 75–77. o. Online elérés