Cigányi
| Cigányi (Crișeni) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Cigányi |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 457105 |
| SIRUTA-kód | 140832 |
| Népesség | |
| Népesség | 1973 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 34 |
| Népsűrűség | 60,21 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 252 m |
| Terület | 32,77 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 13′ 54″, k. h. 23° 02′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 54″, k. h. 23° 02′ 44″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cigányi (románul: Crișeni) település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szilágy megyében, Zilahtól északra, Zilah, Szilágyfőkeresztúr, és Nyirsid között fekvő település, a Királykői-patak és a Zilahi-patak folyik át rajta..
Története[szerkesztés]
Cigányi nevét az oklevelek 1387-ben említették először Cziganvaja néven.
1409-ben nevét Czigán, Cigan, Chygan, majd 1441-ben Cyganvaya, Cigány, 1751-ben Czigany vaay neveken írták.
A település az aranyosi várhoz tartozott a szomszédos Vaja településsel együtt, és a Kusalyi Jakcs család birtokai közé tartozott. Kusalyi Jakcs János birtoka volt, aki a Szennyes birtokkal együtt 1000 forintért adta el az erdélyi püspöknek.
1411-ben Czigányvaja István erdélyi püspök birtoka, s ekkor határát is megjáratta.
1621 előtt Czigányiban a református híveknek anyaegyházuk is volt.
1641 előtt Rákóczi György birtoka volt, aki azt más birtokokkal együtt Serédi István és neje Kamuthy Katalinnak adta zálogba.
1724-ben III. Károly báró Andrássy Ferencnek és Józsefnek adományozta.
1750-ben 234 görögkatolikus lakosa volt.
1797-ben végzett összeíráskor főbb birtokosai voltak gróf Andrási Károly, gróf Kendefi Rákhel, gróf Bethlen Gergelyné.
1802-ben gróf Andrási Károly, Domokos Józsefné, gróf Kendefi Elekné Bethlen Krisztina voltak.
1847-ben 456 lakosa volt, ebből római katolikus 3, görögkatolikus 450, református 3 volt.
1890-ben 635 lakosából 123 magyar, 3 német, 1 tót, 502 oláh, 6 egyéb nyelvű volt, melyből 22 római katolikus, 508 görögkatolikus, 80 református, 25 izraelita volt. A házak száma 121 volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.
A faluban zöldségfeldolgozó működik.
Nevezetességek[szerkesztés]
Ismert emberek[szerkesztés]
- Itt született Gecse Dániel orvos, filantróp.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 190–194. o. Online elérés
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}