Debren
| Debren (Dobrin) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Nagymonújfalu, Nagydoba, Nagymon, Szilágyszentkirály, Vérvölgy |
| Népesség | |
| Népesség | 313 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 1762 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 21 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 40 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Debren
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 23° 8′ 3″ | |
Debren (románul Dobrin) falu Romániában, Szilágy megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Zilahtól északra, Szilágyszentkirály, Kucsó és Szilágysolymos közt fekvő település.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve szláv szó, mely a dub (tölgy), dubrava szavakból alakult ki.
Története [szerkesztés]
Debren nevét az oklevelek 1387-ben említették először. 1423-ban Debren néven írták nevét.
1387-ben az aranyosi várhoz tartozó magyar faluként volt említve.
1423-ban a Kusalyi Jakcs család, Kusalyi Jakcs Dénes birtoka volt. Ő volt az, akit Zsigmond király 1427-ben az ekkor Magyarországhoz tartozó bosznyai (boszniai) püspökségre nevezett ki, s még ugyanez év május 26-án lett választott váradi püspök lett.
1472-ben a Bélteki Drágfi családot iktatták be a birtokba, és az övék volt még 1519-ben is.
1577 körül Báthori Györgyé valamint nejéé Báthory Annáé és fiuké Báthory Istváné volt.
A falu református magyar lakosságát Basta hadai és a Rákóczi szabadságharc itt folyó csatározásai nagyon megtizedelték.
1717-ben végzett összeíráskor csak 90 lakosa maradt: 54 magyar és 36 oláh.
1720-ban 243 lakosa volt, ebből 144 magyar, 99 oláh.
1805-ben az összeíráskor Debren adómentes nemesei Dobai Farkas és Viski Dániel voltak.
1847-ben 233 görög katolikus lakosa volt.
1890-ben 503 lakosa volt, ebből 20 magyar, 471 oláh, 12 egyéb nyelvű volt, melyből 7 római katolikus, 485 görög katolikus, 10 református, 8 izraelita. A házak száma ekkor 114 volt.
Debren a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Görög katolikus fatemploma.
Lábjegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források [szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 262–265. o. Online elérés
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
