Almásszentmihály

Almásszentmihály (Sânmihaiu Almașului)
Almásszentmihály görögkeleti fatemploma
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Rang	községközpont
Beosztott falvak	Bercse, Almásszentmária
Népesség
Népesség	1164 fő (2002) +/-
Község népessége	1806
Magyar lakosság	5
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2

Almásszentmihály település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágy megyében, Zilahtól délkeletre, az Almás vize mellett, Hidalmás és Vaskapu között fekvő település.

Nevének eredete

A falu nevét Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma után kapta.

Története

Almásszentmihály neve az oklevelekben 1334-ben tűnt fel először Zenmichal néven.

1452-ben Nagzenthmyhal, 1459-ben Zenthmyhal, 1466-ban Zenthmihal, 1546-ban Naghzent Mihal, 1587-ben Zentt Mihally, 1750-ben Puszta Szent Mihály, néven írták nevét.

1400-as években birtokosok voltak itt a Szentmihályi, Gyulakúti, Nagy, Lovas, Tompa, Farkas, Jakab, Sámsoni, Polyák családok.

1522-ben NaghzenthMyhal Somi Gáspár birtoka volt.

1552-ben Naghzenthmyhalon Bonyhai Dezsőffy László volt a birtokos.

1554-ben a település birtokosa Somy Anna volt.

1658-ban a fennmaradt írások szerint még állt Szent Mihályról elnevezett temploma, a XVII. században azonban a templom és a falu lakossága is elpusztult, ekkor kapta a puszta előnevet.

1730-tól görögkeleti vallású lakosok telepedtek le a faluba.

Az 1900-as évek adatai szerint a régi lakosság emlékét a határ-, dűlő- és utcanevek őrzik, mint például: Magyar utca, Kis utca, Kisgána, Kosárvölgy.

A trianoni békeszerződés előtt Almásszentmihály Kolozs vármegye Hidalmási járásához tartozott.

1910-ben 1441 lakosából 59 magyar, 1338 román volt. Ebből 1351 görög katolikus, 30 református, 30 görögkeleti ortodox, 19 izraelita volt.

Nevezetességek

Freskórészlet a templomból

• Görögkeleti fatemploma.

Források

• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek : A középkori erdélyi püspökség templomai II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. 184. o. ISBN 973-9203-57-4
• Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv.