Kisgoroszló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisgoroszló (Traniș)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang falu
Községközpont Náprád
Népesség
Népesség 405 fő (2002)[1] +/-
Magyar lakosság -
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2

Kisgoroszló település Romániában, Szilágy megyében.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Szamosudvarhelytől északkeletre, a Szamos jobb partján, Nagygoroszló és Náprád közt fekvő település.

Története [szerkesztés]

Kis-Goroszló már az Árpád-korban lakott hely volt, az oklevelek már 1205-1235 között említették Borozlau néven.

1454-ben Gorozló, 1475-ben Kysgorozlo, 1548-ban Borozlo, 1584-ben Guruzló néven írták.

1449-ben a budai káptalan II. Ulászló meghagyásából bélteki Drágffy Bertalant iktatta be Nagy- és Kisgoroszló birtokába.

1575 előtt Kisgoroszló Károlyi László birtoka volt, akitől a birtokot hűtlensége miatt Báthory István elvette és rátóti Gyulafi Lászlónak adta.

1715-ben Kisgoroszlónak 126 lakosa volt, melyből 45 magyar, 162 román volt. 1720-ban 270 lakosából 108 magyar, 162 román volt.

1847-ben 478 lakosa volt, melyből 5 római katolikus, 473 görög katolikus volt.

Az 1890-ben végzett összeíráskor Kisgoroszlónak 480 lakosa volt, ebből 12 magyar, 1 német, 416 román, 43 horvát, 7 egyéb nyelvű volt. Ebből római katolikus 45, görög katolikus 423, izraelita 12. A házak száma 110 volt.

Kisgoroszló a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

Nevezetességek [szerkesztés]

  • Görög katolikus fatemploma 1780-ban épült. Anyakönyvet 1826-tól vezetnek.

Források [szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 450–456. o. Online elérés
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között