Szilágybagos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilágybagos (Boghiș)
Szilágybagos címere
Szilágybagos címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang községközpont
Beosztott falvak Szilágyborzás
SIRUTA-kód 142266
Népesség
Népesség 1578 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 1111
Község népessége 1858 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szilágybagos  (Románia)
Szilágybagos
Szilágybagos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 09′ 19″, k. h. 22° 44′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 19″, k. h. 22° 44′ 11″

Szilágybagos (románul: Boghiș) község Romániában, Szilágy megyében. 2006-tól önálló község, látványosságainak (Bánffy-kastély, hagyományőrző rendezvények) és adottságainak (termálvíz, bor- és pálinkakultúra) köszönhetően turisztikai központ.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye nyugati részén, a Réz-hegység, a Szilágysomlyói Magura és a Szilágysági-dombvidék övezte területen, a Berettyó két oldalán. Egyelőre egyedüli megközelítési lehetősége a Szilágysomlyót Csucsával összekötő megyei útvonal, ennek is a Szilágynagyfalutól elágazó útszakasza; a készülő Észak-Erdélyi autópálya egyik letérője közvetlenül a falu határában fog megépülni. Szilágysomlyótól 15 km-re délnyugatra, Szilágynagyfalutól 5 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1205-ben Bugus néven a Váradi Regestrumban említik először, majd 1214-ben Bogus néven szerepel írott forrásban.

1285-ben a Miskolc nemzetség Panyitfi ágából való Miklós anyjától örökölt birtoka volt, aki Bagos falu felét odaajándékozta több parasznyai (Perezna) nemesnek – hű szolgálataikért és részben a Borsod megyei Aranyos falu feléért.

1594-ben még Baghoss, Somlyó várának tartozéka, de a továbbiakban már a ma is használt Bagos formában jelenik meg. A Szilágy előtagot a 19. századi területrendezési törvény után találjuk meg először, 1873-ban Bagos (Szilágy) alakban. A 19. század végétől napjainkig Szilágybagos alakban jelenik meg.

Határában feküdt a középkorban Monyoród (1341) falu. 1341-ben a falu Dénes bán birtoka, 1536-ban Werbőczy István szerezte meg. 1576-ban Báthory István fejedelem a Bánffy családnak adományozta. 1636-ban I. Rákóczi György fejedelem oklevelében már mezővárosként szerepel. 1663-ban az Erdélyre támadó tatár hadak teljesen elpusztították. 1710-ben pestisjárvány pusztított.

A hozzá tartozó Szilva település egykor (1759) önálló község volt. 1910-ben 1343, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. 1920-ig Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott. 1968-ban elveszítette önállóságát és közigazgatásilag Szilágynagyfalu része lett. 2005-ben a lakosság népszavazással a falu újbóli önállósága mellett döntött.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság: 72,3% magyar, 20,5% roma, 7,2% román; felekezeti arány: 69% református, 15% baptista, 3.8% adventista, 3% ortodox, 9,2% egyéb vallású.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Bánffy-kastély 1720-ban épült, ma szociális otthonként működik.
  • Református temploma 1792-ben épült.
  • Határában termálvíz tör fel, melyre termálfürdő és turistaközpont épült. Kénes, szódas, bikarbonátos termálvize (42 C-os) gyógyhatással vannak az idegbántalmakra és egyes nőgyógyászati betegségekre.

Híres ember[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született 1927. november 10-én Birtalan József zeneszerző, karmester.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]