Jákóhodos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jákóhodos (Hodoș)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Szalárd
Népesség
Népesség 717 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 713
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Jákóhodos  (Románia)
Jákóhodos
Jákóhodos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 13′ 17″, k. h. 21° 59′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 17″, k. h. 21° 59′ 02″

Jákóhodos (Hodoș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alföldi síkság szélén, Nagyváradtól északra, Székelyhídtól délnyugatra, a Berettyó jobb partján, Szalárd és Paptamási közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jákóhodos, Hódos Árpád-kori település. Nevét már 1268-ban említette oklevél, mint a hodosi nemesek birtokát, kiknek egyik őse 1268 előtt a bihari várjobbágyok közé állt, de István ifjabb király ennek utódait: Chaz fiait a várjobbágyok közül kiemelve a királyi serviensek közé fogadta. Később (1301-1334 között) Jakab fiai: Nagy Jakó és Cikó a vármegye életében is vezető szerepet viseltek; mint fogott bírák, eskütársak és királyi emberek.

1332-ben már mint egyházas hely szerepelt a pápai tizedjegyzékben, papja ekkor 13 garas pápai tizedet fizetett.

Az 1300-as évek elejéig Hodos néven említették, 1349-ben azonban a Jákó család után felveszi a Jákó-Hodos nevet. A 16. században a Zólyomiak, a 19. század elején és közepén a Lévay, Szilágyi, Ilosvay, Vincze, Jármy, Kiss örökösök, Ercsey, Pesti és Bartos családok birtoka volt, a 20. század elején pedig Bartos Gyula örököseinek és a nagyváradi 1. sz. püspökségnek volt itt nagyobb birtoka.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Berettyó mellett, 958 református lakossal, s anyatemplommal. Határa 5000 hold, ... A Berettyóban sok halat és

hires nagyságu rákokat halász; s ugyan ezen jövedelmes vizimalom áll. Birják: Porubszky István, Ercsey Zsigmond, Barthos Gábor, Szilágyi Gábor, Jármy László, Lévay Imre és Farkas, özv. Nagy Péterné Szilágyi Teréz asszony

1910-ben 1093 lakosából 1058 magyar, 17 román volt. Ebből 40 római katolikus, 997 református, 27 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.


Jákóhodoshoz tartoztak Szárazerdő, Felső-Bartos, Nagy-Bartos, Nagy-Eperjes és Süvegd puszták is.

Süvegd puszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Süvegd puszta egykor egyházas község volt.

1307-ben a Dunántúlon honos Osl nemzetségbeli András birtokaként szerepelt, de az Osliaktól a birtokot Teletlen Péter, Pál és György testvérek megvásárolták.

1341-ben az egész Hodos Nadányi János birtokában volt. 1357-ben már a birtok fele már a váradi püspöké lett.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma - részben középkori. A templomot 1818-ban alakították át.

1848-ban falainak mészrétege alatt Lugosy József debreceni tanár érdekes falfestményeket fedezett fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)