Pocsaj
| Pocsaj | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Kistérség 2012-ig | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Kecskés Gyula (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4125 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2586 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 52,19 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 49,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pocsaj
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Pocsaj
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,28185°, k. h. 21,80398° | |||
Pocsaj egy nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A román határ mellett található, két folyó, a Berettyó és az Ér találkozásánál.
Vonattal megközelíthető a Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonalon (Pocsaj-Esztár vasútállomás).
Története [szerkesztés]
Pocsaj az álmosdi Chyre család pocsaji ágának ősi fészke volt. 1415-ben Pocsaji Péter és László, valamint Álmosdi János és László birtoka volt, mely utóbbi Zsigmond király engedélyével itt kastélyt is építtetett.
1514-es parasztlázadás-kor Pocsaji Lászlót is megölték, birtokai nagy részét Bajoni János és Benedek nyerte el, a többi birtokrészt Tahy Ferenc, Dobó István erdélyi vajda, majd szécsényi Németh Ferenc kapta meg.
1552-ben Pocsaj birtokosa Korlatovics Péter és a váradi püspök volt, majd a Rákócziaké lett.
1732-ben ismét a váradi püspöké és gróf Ditischein birtoka volt.
A 18. század elején gróf Steinberg Ádám és gróf Zichy Ferenc volt birtokosa. A 20. század elején pedig gróf Zichy Ágoston és a nagyváradi 1. sz. püspökség volt itt a nagyobb birtokos.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 14%-a cigány és 2%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Pocsaj várai [szerkesztés]
A községben az Ér és a Berettyó folyó között valamikor egy földvár állt, amelynek helyére később egy újabb vár épült. A község melletti hídnál egy nagy emeletes vámház állt, amely régen a vár belsejébe esett. 1750-ben házépítés alkalmával az omladékok közül egy kőtábla került elő, melybe Lorántffy Zsuzsanna neve volt belevésve. Ez az épület lehetett az elővára II. Rákóczi György várának, melyet 1641-ben építtetett a régi földvár helyébe. 1653-ban itt tartotta lakodalmát Apafi Mihály, a későbbi fejedelem Bornemisza Annával. 1660-ban Szejdi basa a várat bevette és leromboltatta. 1661-ben, egy évvel később Szinán váradi basa ismét felépíttette.
Pocsajnak e váron kívül még 3 kisebb váracskája is volt: Leányvár, a Hosszúzugi vár és a Hídközi vár, melyeknek azonban mára már nyoma veszett.
A Leányvár elnevezéshez a hagyomány érdekes magyarázatot fűz, mely szerint Marót fejedelem ezt a várat adta Hanza leányával menyasszonyi ajándékul Árpád fiának, Zoltának.
Harcok, hadmozdulatok a község környékén 1849-ig [szerkesztés]
1598-ban a törökök a községet elpusztították. 1604-ben a Bocskai István ellen támadó csapatoktól sokat szenvedett a település. 1690-ben I. Lipót fővezére, Lajos badeni őrgróf is átvonult seregével a településen. 1706-ban Rabutin hadai táboroztak itt. 1849. augusztus 3-án Görgey csapatai, majd másnap az orosz csapatok vonultak át a községen. II. Rákóczi Ferenc birtoklása után pedig a kincstár tulajdonába került.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Az egykori Ér folyó mederszakasza Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke.
- A Lányvár feltehetően lakó- és haditelepülés volt, i. e. 1000 körül épült.
- A Földvár népvándorlás kori, négyszögletes alakú földvár, várárka jelenleg is látható.
Egyes feltételezések szerint a Lányvár elővára volt.
Híres szegediek [szerkesztés]
B. Nagy János (1940-2007), Tenor
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Bihar vármegye.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Pocsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||
