Pocsaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pocsaj
Pocsaj címere
Pocsaj címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Kistérség Berettyóújfalui
Jogállás nagyközség
Polgármester Kecskés Gyula (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4125
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 2666 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 52,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 49,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pocsaj  (Magyarország)
Pocsaj
Pocsaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 16′ 55″, k. h. 21° 48′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 55″, k. h. 21° 48′ 14″
Pocsaj  (Hajdú-Bihar megye)
Pocsaj
Pocsaj
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén

Pocsaj egy nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A román határ mellett található, két folyó, a Berettyó és az Ér találkozásánál.

Vonattal megközelíthető a Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonalon (Pocsaj-Esztár vasútállomás).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pocsaj az álmosdi Chyre család pocsaji ágának ősi fészke volt. 1415-ben Pocsaji Péter és László, valamint Álmosdi János és László birtoka volt, mely utóbbi Zsigmond király engedélyével itt kastélyt is építtetett.

1514-es parasztlázadás-kor Pocsaji Lászlót is megölték, birtokai nagy részét Bajoni János és Benedek nyerte el, a többi birtokrészt Tahy Ferenc, Dobó István erdélyi vajda, majd szécsényi Németh Ferenc kapta meg.

1552-ben Pocsaj birtokosa Korlatovics Péter és a váradi püspök volt, majd a Rákócziaké lett.

1732-ben ismét a váradi püspöké és gróf Ditischein birtoka volt.

A 18. század elején gróf Steinberg Ádám és gróf Zichy Ferenc volt birtokosa. A 20. század elején pedig gróf Zichy Ágoston és a nagyváradi 1. sz. püspökség volt itt a nagyobb birtokos.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 14%-a cigány és 2%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Pocsaj várai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községben az Ér és a Berettyó folyó között valamikor egy földvár állt, amelynek helyére később egy újabb vár épült. A község melletti hídnál egy nagy emeletes vámház állt, amely régen a vár belsejébe esett. 1750-ben házépítés alkalmával az omladékok közül egy kőtábla került elő, melybe Lorántffy Zsuzsanna neve volt belevésve. Ez az épület lehetett az elővára II. Rákóczi György várának, melyet 1641-ben építtetett a régi földvár helyébe. 1653-ban itt tartotta lakodalmát Apafi Mihály, a későbbi fejedelem Bornemisza Annával. 1660-ban Szejdi basa a várat bevette és leromboltatta. 1661-ben, egy évvel később Szinán váradi basa ismét felépíttette.

Pocsajnak e váron kívül még 3 kisebb váracskája is volt: Leányvár, a Hosszúzugi vár és a Hídközi vár, melyeknek azonban mára már nyoma veszett.

A Leányvár elnevezéshez a hagyomány érdekes magyarázatot fűz, mely szerint Marót fejedelem ezt a várat adta Hanza leányával menyasszonyi ajándékul Árpád fiának, Zoltának.

Harcok, hadmozdulatok a község környékén 1849-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1598-ban a törökök a községet elpusztították. 1604-ben a Bocskai István ellen támadó csapatoktól sokat szenvedett a település. 1690-ben I. Lipót fővezére, Lajos badeni őrgróf is átvonult seregével a településen. 1706-ban Rabutin hadai táboroztak itt. 1849. augusztus 3-án Görgey csapatai, majd másnap az orosz csapatok vonultak át a községen. II. Rákóczi Ferenc birtoklása után pedig a kincstár tulajdonába került.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom légifotója
  • Az egykori Ér folyó mederszakasza Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke.
  • A Lányvár feltehetően lakó- és haditelepülés volt, i. e. 1000 körül épült.
  • A Földvár népvándorlás kori, négyszögletes alakú földvár, várárka jelenleg is látható.

Egyes feltételezések szerint a Lányvár elővára volt.

Híres pocsajiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pocsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]