Ebes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ebes
Ebes címere
Ebes címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Hajdúszoboszlói
Kistérség Hajdúszoboszlói
Jogállás község
Polgármester Szabóné Karsai Mária[1]
Irányítószám 4211
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 4442 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 57,10 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 77,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ebes  (Magyarország)
Ebes
Ebes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 28′ 14″, k. h. 21° 29′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 14″, k. h. 21° 29′ 26″
Ebes  (Hajdú-Bihar megye)
Ebes
Ebes
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Ebes weboldala

Ebes község Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúszoboszlói járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 4-es számú főközlekedési út és a Budapestet Záhonnyal összekötő 100-as vasúti fővonal között terül el Hajdúszoboszló (8 km) és Debrecen (13 km) között.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Váradi Regestrum említi először a település nevét 1271-ben Ebey alakban. Valószínűnek látszik, hogy a pecérek, a királyi, királynéi vagy hercegi udvarház, fejedelmi, hercegségi vadászataihoz tenyésztettek itt vadászkutyákat, agarakat.

1440-ben a Szepesi család birtokába került Ebesfalva tíz másik településsel együtt. A 15-16. században Ebes virágzó falu volt, a török uralom alatt azonban az állandó háborúk miatt elnéptelenedett és területe Debrecen városának birtoka lett. A 18. században kezdődött a tanyák őseinek, a szállásoknak a kialakulása.

A 19. század közepén megépült Budapest-Debrecen vasútvonal a területet bekapcsolta az ország vérkeringésébe.

1949-ben megkezdődött a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése, amely a tanyák fokozatos felszámolásához vezetett.

Ebes 1952-ben szakadt el Debrecentől önálló községgé alakulva. Ekkor épült 116 ház, a községháza, az első iskola, orvosi rendelő, járda, út és villanyhálózat.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 87%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]