Ebes
| Ebes | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Kistérség 2012-ig | Hajdúszoboszlói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabóné Karsai Mária[1] | ||
| Irányítószám | 4211 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4412 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 57,10 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 77,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47,47051°, k. h. 21,49042° | |||
| é. sz. 47,47051°, k. h. 21,49042° | |||
| Ebes weboldala | |||
Ebes község Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúszoboszlói kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A 4-es számú főközlekedési út és a Budapestet Záhonnyal összekötő 100-as vasúti fővonal között terül el Hajdúszoboszló (8 km) és Debrecen (13 km) között.
Története [szerkesztés]
A Váradi Regesztrum említi először a település nevét 1271-ben Ebey alakban. Valószínűnek látszik, hogy a pecérek, a királyi, királynéi vagy hercegi udvarház, fejedelmi, hercegségi vadászataihoz tenyésztettek itt vadászkutyákat, agarakat.
1440-ben a Szepesi család birtokába került Ebesfalva tíz másik településsel együtt. A 15-16. században Ebes virágzó falu volt, a török uralom alatt azonban az állandó háborúk miatt elnéptelenedett és területe Debrecen városának birtoka lett. A 18. században kezdődött a tanyák őseinek, a szállásoknak a kialakulása.
A 19. század közepén megépült Budapest-Debrecen vasútvonal a területet bekapcsolta az ország vérkeringésébe.
1949-ben megkezdődött a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése, amely a tanyák fokozatos felszámolásához vezetett.
Ebes 1952-ben szakadt el Debrecentől önálló községgé alakulva. Ekkor épült 116 ház, a községháza, az első iskola, orvosi rendelő, járda, út és villanyhálózat.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 87%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Testvérvárosok [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 11.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||

