Záhony
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Záhony | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség | Záhonyi | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 4625 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4675 fő (2005) +/- | ||
| Népsűrűség | 699,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,87 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
Záhony a magyar-ukrán határnál, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Magyarország északkeleti csücskében helyezkedik el, a Záhonyi kistérség székhelye. A városnál változik a Tisza folyása északiról délnyugatira.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Vasúti és közúti határátkelőhely korábban a Szovjetunió, ma Ukrajna felé. A Budapest–Moszkva vasútvonal határátkelőhelye. A volt szovjet (ma ukrán) vasutak eltérő nyomtávolsága miatt átrakási központra van szükség, amely Magyarországon Záhonyban és körzetében (Fényeslitke, Komoró, Tuzsér, Eperjeske), a határ túloldalán Csap (ukránul Csop) térségében épült ki, jórészt 1976 előtt. Magyar részről a MÁV Átrakási és Raktározási Igazgatóság működteti. A közúti fuvarozás fejlődésével a közúti határátkelőhely is nagy jelentőségűvé vált. A település 1989 óta város.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve szláv eredetű, etimológiailag azonos eredetű a gömöri Zahoniska nevű falunévvel, vagy a székelyföldi Zágon helység nevével.
[szerkesztés] Története
A településről az első írásos adatok a 14-15. század-ból valók. A 14. század-ban a nádori bíróság e településen tartott törvényszéket Ung, Bereg, Ugocsa és vármegyék számára.
A 15. század-ból ismerjük földesura, Agócsi Péter nevét is.
1476-ban a település keleti része a Zsurk-hoz tartozó Rátka a Homonnai család tulajdona volt.
1658-ban a Barkóczy család zálogbirtoka.
A 18. század végén földesura, Homonnai Drugeth János záhonyi birtokát elcserélte Csicseri Orosz János-sal.
A 19. század-ban Ritter nevű nemes birtoka.
Az Ung vármegyéhez tartozó település 1860-tól került közigazgatásilag Szabolcs vármegyéhez.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát[1], de a településen kisebb roma közösség is található.

