Záhony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Záhony (egyértelműsítő lap).

Záhony

Záhony címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Kistérség

Záhonyi

Rang

város

Polgármester

Háda Imre (Fidesz-KDNP)^[1]

Irányítószám

4625

Körzethívószám

45

Népesség

Teljes népesség

4160 fő (2010. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

605,53 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

6,87 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Záhony

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 48.40698° k. h. 22.17453°

Záhony

Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

é. sz. 48.40698° k. h. 22.17453°

Záhony város a magyar-ukrán határnál, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Magyarország északkeleti csücskében helyezkedik el, a Záhonyi kistérség székhelye. A városnál változik a Tisza folyása északiról délnyugatira.

[szerkesztés] Fekvése

Állomás

Vasúti és közúti határátkelőhely korábban a Szovjetunió, ma Ukrajna felé. A Budapest–Moszkva vasútvonal határátkelőhelye. A volt szovjet (ma ukrán) vasutak eltérő nyomtávolsága miatt átrakási központra van szükség, amely Magyarországon Záhonyban és körzetében (Fényeslitke, Komoró, Tuzsér, Eperjeske), a határ túloldalán Csap (ukránul Csop) térségében épült ki, jórészt 1976 előtt. Magyar részről a MÁV Átrakási és Raktározási Igazgatóság működteti. A közúti fuvarozás fejlődésével a közúti határátkelőhely is nagy jelentőségűvé vált. A település 1989 óta város.

A záhonyi Tisza-híd, mely összeköti Magyarországot és Ukrajnát.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve szláv eredetű, etimológiailag azonos eredetű a gömöri Zahoniska nevű falunévvel, vagy a székelyföldi Zágon helység nevével. A Mikszáth Kálmán óta tudjuk, hogy Hany Istók a lápról "Hany"-ról kapta a nevét mint lápi ember. Így tehát a feltehetően szláv eredetű Za-Hany-hony elnevezés lehet hogy a "láp melletti-mocsári" elnevezést takarja.

[szerkesztés] Története

A településről az első írásos adatok a 14-15. század-ból valók. A 14. század-ban a nádori bíróság e településen tartott törvényszéket Ung, Bereg, Ugocsa és vármegyék számára.

A 15. század-ból ismerjük földesura, Agócsi Péter nevét is.

1476-ban a település keleti része a Zsurk-hoz tartozó Rátka a Homonnai család tulajdona volt.

1658-ban a Barkóczy család zálogbirtoka.

A 18. század végén földesura, Homonnai Drugeth János záhonyi birtokát elcserélte Csicseri Orosz János-sal.

A 19. század-ban Ritter nevű nemes birtoka.

A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegyéhez tartozott, az 1923-as megyerendezés során Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye része lett. Az 1938-as első bécsi döntést követően, amikor Ung vármegye újraalakult, Záhonyt a szomszédos Győröcskével együtt véglegesen Szabolcshoz csatolták, majd az 1950-es megyerendezéskor az akkor létrejött Szabolcs-Szatmár megyéhez.