Záhony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Záhony
Záhony címere
Záhony címere
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Záhonyi
Rang város
Polgármester Háda Imre (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4625
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 4160 fő (2010. január 1.)[2] +/-
Népsűrűség 605,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Záhony  (Magyarország)
Záhony
Záhony
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 48.40698° k. h. 22.17453°
Záhony  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Záhony
Záhony
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
é. sz. 48.40698° k. h. 22.17453°

Záhony város a magyar-ukrán határnál, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Magyarország északkeleti csücskében helyezkedik el, a Záhonyi kistérség székhelye. A városnál változik a Tisza folyása északiról délnyugatira.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Állomás

Vasúti és közúti határátkelőhely korábban a Szovjetunió, ma Ukrajna felé. A BudapestMoszkva vasútvonal határátkelőhelye. A volt szovjet (ma ukrán) vasutak eltérő nyomtávolsága miatt átrakási központra van szükség, amely Magyarországon Záhonyban és körzetében (Fényeslitke, Komoró, Tuzsér, Eperjeske), a határ túloldalán Csap (ukránul Csop) térségében épült ki, jórészt 1976 előtt. Magyar részről a MÁV Átrakási és Raktározási Igazgatóság működteti. A közúti fuvarozás fejlődésével a közúti határátkelőhely is nagy jelentőségűvé vált. A település 1989 óta város.

A záhonyi Tisza-híd, mely összeköti Magyarországot és Ukrajnát.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve szláv eredetű, etimológiailag azonos eredetű a gömöri Zahoniska nevű falunévvel, vagy a székelyföldi Zágon helység nevével. A Mikszáth Kálmán óta tudjuk, hogy Hany Istók a lápról "Hany"-ról kapta a nevét mint lápi ember. Így tehát a feltehetően szláv eredetű Za-Hany-hony elnevezés lehet hogy a "láp melletti-mocsári" elnevezést takarja.

[szerkesztés] Története

A településről az első írásos adatok a 14-15. század-ból valók. A 14. század-ban a nádori bíróság e településen tartott törvényszéket Ung, Bereg, Ugocsa és vármegyék számára.

A 15. század-ból ismerjük földesura, Agócsi Péter nevét is.

1476-ban a település keleti része a Zsurk-hoz tartozó Rátka a Homonnai család tulajdona volt.

1658-ban a Barkóczy család zálogbirtoka.

A 18. század végén földesura, Homonnai Drugeth János záhonyi birtokát elcserélte Csicseri Orosz János-sal.

A 19. század-ban Ritter nevű nemes birtoka.

A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegyéhez tartozott, az 1923-as megyerendezés során Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye része lett. Az 1938-as első bécsi döntést követően, amikor Ung vármegye újraalakult, Záhonyt a szomszédos Győröcskével együtt véglegesen Szabolcshoz csatolták, majd az 1950-es megyerendezéskor az akkor létrejött Szabolcs-Szatmár megyéhez.

[szerkesztés] Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát[3], de a településen kisebb roma közösség is található.

[szerkesztés] Záhony szülöttei, díszpolgárai

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Záhony témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora


[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken