Nagygejőc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagygejőc (Великі Геївці)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségSzürte község
Rangfalu
Alapítás éve1338
Irányítószám89434
Népesség
Teljes népesség1062 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 30′ 25″, k. h. 22° 19′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 25″, k. h. 22° 19′ 52″
Nagygejőc (Kárpátalja)
Nagygejőc
Nagygejőc
Pozíció Kárpátalja térképén

Nagygejőc (ukránul: Великі Геївці) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagygejőc Ungvártól 17 kilométerre délkeleti irányban található. Szomszédos települések: Császlóc és Kisgejőc.

Lakossága[szerkesztés]

  • 1869 – 1126 fő
  • 1900 – 1201 fő
  • 1910 – 1180 fő
  • 1940 – 1073 fő
  • 1944 – 1005 fő
  • 1969 – 1056 fő
  • 1989 – 1078 fő, magyar 1016 fő
  • 1991 – 1080 fő, magyar 1060 fő
  • 2001 – 1062 fő, magyar 824 fő – 77,6%, ukrán 3%, cigány 19%

Története[szerkesztés]

A település első említése 1338-ból való. Ekkoriban a szerednyei váruradalomhoz tartozik. Első ismert tulajdonosa Szeretvay Ramocha volt. A középkorban sokáig a Dobó család birtoka, később a Császlóciak is hozzájutnak egy nagyobb földterülethez a nagygejőci határban. A XVIII. század elején mintegy 15-20 jobbágycsalád lakja. Az utána következő időkben számos református család költözik ide és telepedik meg. Református egyházának keletkezési ideje 1664. Az 1720-as évek közepén a települést hatalmas tűzvész pusztította el.

A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Ungvári járásához tartozott. 1910-ben 1180 lakosa volt, melyből 1164 magyar volt. Ebből 275 római katolikus, 665 református, 137 izraelita volt.

1944 októberében a sztálinisták 103 férfit hurcoltak el, közülük 14-en sohasem tértek haza. A nagygejőciek második világháborús vesztesége: 24 férfi. Nagygejőc lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 1 062 fő, ebből 824 magyar nemzetiségűnek vallja magát.

A szovjet éra évtizedeiben a nagygejőciek a kisgejőci földművesekkel együtt létrehozott közös gazdaságban dolgoztak. Mindamellett már ekkor igen sokan vállaltak munkát a megyeközpont ipar- és szolgáltató vállalatainál.

A Nagygejőci Általános Iskolának 70 tanulója van. Posta, orvosi rendelő, református parókia helyben. Az óvodát, mely a község határában Kisgejőc felé található, a társközség lakóival együtt közösen használják. A település lakóit, illetve az ide érkezett vendégeket öt boltban szolgálják ki. A községbe 1977-ben jutott el a földgáz. Az elmúlt évek során igen sok családi házat újítottak fel, tettek vendégfogadásra (is) alkalmassá.

A településen a helyi mezőgazdasági vállalatok vezetőinek kezdeményezésére minden évben aratási ünnepséget tartanak. A népünnepélyen természetesen részt vesznek a társközség, Kisgejőc lakói is. Nagygejőc testvértelepülése Mogyorós. A helybéli római katolikus hívek búcsúünnepüket augusztus 26-án tartják.

Mai református templomának építését 1864-ben fejezték be. A templom nevezetessége egy vertezüst, kívül-belül aranyozott úrasztali kehely 1629-ből. A római katolikus hívek a templomukat csak 1990-ben kapták vissza, azóta felújították. Régi uradalmi kastélyát egykoron növényritkaságokból álló gyönyörű parkerdő vette körül. Mára ennek csak nyomai maradtak meg. A különleges növények egy része kiöregedett, elpusztult.

1989 októberében a helyi temetőben kopjafát állítottak a második világháború és a sztálinizmus áldozatainak. Az emlékművet néhány évvel később avatták fel.

A helyi téglagyár melletti három víztározó több hektárnyi vízfelülettel rendelkezik. Jelenlegi bérlői a területen megkezdték egy üdülőövezet kialakítását. Két tavat halivadékokkal telepítettek be. A környékbéliek körében egyre népszerűbb kirándulóhely az egykori bányató, hisz itt horgászáson kívül fürödni is lehet. A település határában kanyargó Latorcán ugyancsak számos horgászhelyet és fürdőző helyet alakítottak ki. Nyaranta igen sokan keresik fel a folyó közelében húzódó hatalmas erdőt. A Latorca-mentén elterülő ártéri erdőket ugyancsak sűrűn látogatják.

Nagygejőc hagyományőrző falu. A kemencében sült házi kenyér itt még nem megy ritkaságszámba, csakúgy, mint szeptemberben a lekvárfőzés, vagy a téli hónapokban a rongypokróc szövése.

2020-ig közigazgatásilag hozzá tartozott Kisgejőc és Oroszgejőc.

Gazdasága[szerkesztés]

A kolhozrendszer felszámolása (2000 tavasza) után a tagok között 2,5 hektárjával kimérték a földet. A gazdák egy része földrészlegét a frissen megalakuló Agrostar illetve Progresz Mezőgazdasági Kft.-nek adta bérbe. De már ekkor igen sokan egyéni gazdaságot alapítottak. A magángazdák száma egyre nő. A nagygejőci határban jelenleg 12 farmer gazdálkodik. A gabonafélék és a burgonya termesztése mellett egyre többen foglalkoznak zöldségtermesztéssel. Mostanra igen sokan felismerték, hogy a fóliás primőr – bár itt a kockázat is nagy – adja a legtöbb jövedelmet.

A településen ma már minden második portán fóliasátor áll. Csaknem valamennyi családi gazdaságban tartanak tehenet: a tejtermékekből a fölösleget a piacon értékesítik. Jó néhány családfő azonban továbbra is a határon túli építkezéseken – elsősorban Magyarországon és Szlovákiában – dolgozik. A helyi varroda mintegy száz fiatalasszonyt foglalkoztat, a helyi homokbánya, a malom is ad néhány embernek munkát.

A faluban a magángazdák száma egyre nő. A nagygejőcőn manapság már mindenkinek van saját kerte. A gabonafélék és a burgonya termesztése mellett egyre többen foglalkoznak zöldségtermesztéssel. A helyi varroda mintegy 50 fiatalasszonyt foglalkoztat.

Emlékhelyei, nevezetességei[szerkesztés]

Mai református templomának építését 1864-ben fejezték be. A templom nevezetessége egy vertezüst, kívül-belül aranyozott úrasztali kehely 1629-ből. A római katolikus hívek a templomukat csak 1990-ben kapták vissza, azóta felújították. Régi uradalmi kastélyát egykoron növényritkaságokból álló gyönyörű parkerdő vette körül. Mára ennek csak nyomai maradtak meg. A különleges növények egy része kiöregedett, elpusztult.

1989 októberében a helyi temetőben kopjafát állítottak a második világháború és a sztálinizmus áldozatainak. Az emlékművet néhány évvel később avatták fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]