Porosztó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Porosztó (Porostov)
A görögkatolikus templom
A görögkatolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rangközség
Első írásos említés1412
PolgármesterMiroslav Hreščák
Irányítószám072 55
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámSO
Népesség
Teljes népesség198 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság109 m
Terület7,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 22° 10′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 22° 10′ 40″
Porosztó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Porosztó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Porosztó (szlovákul: Porostov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szobránctól 5 km-re délre, a Szobránc-patak bal oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

1412-ben „Porosthohaza” néven említik először, a tibai váruradalomhoz tartozott. 1427-ben 31 portája volt. 1437-ben „Porozlohaza a n. Jakabhaza” néven szerepel. A 18. század elejére majdnem elnéptelenedett, 1715-ben 9 háztartása volt.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „POROSZTÓ. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik Sobrántzhoz 3/4 mértföldnyire, határjának jó minéműségeihez képest, első osztálybéli.[2]

1828-ban 45 házában 436 lakos élt. A 19. században a Tomcsányi család birtoka volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Porosztó, orosz-tót f., Ungh vmegyében, ut. p. Szobránczhoz délre 1 órányira: 47 romai, 308 g. kath., 54 ref., 45 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Termékeny róna határ. F. u. Szemere, Viczmándy, Gyöngyösy és Pribék örökösök.”[3]

1870 és 1880 között sokan költöztek el a faluból. Lakói földművesek, állattartók, erdei munkások voltak. A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 523, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 233 lakosa volt.

2011-ben 208 lakosából 205 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1868-ban épült neoklasszicista stílusban. 1935-ben megújították.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]