Hanajna
| Hanajna (Hnojné) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Nagymihályi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1390 |
| Polgármester | Helena Kráľová |
| Irányítószám | 072 33 |
| Körzethívószám | 056 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 237 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 35 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 108 m |
| Terület | 6,81 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hanajna
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 46′ 42″, k. h. 22° 04′ 11″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hanajna (szlovákul Hnojné) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 237 lakosából 211 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagymihálytól 12 km-re keletre a Széles-tó déli partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A község területe már a kőkorszakban lakott volt, határában a bükki kultúra emberének cserépmaradványai kerültek elő. A 9. századtól szláv település állt ezen a helyen. A mai falut 1390-ben említik először, a nagymihály-jeszenői uradalomhoz tartozott.
Vályi András szerint "HANAJNA. Tót falu Ungvár Várm. földes Ura G. Sztárai Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitûek, fekszik Sobrántzhoz 1 2/4 mértföldnyire, Tibének filiája, határja jó, fája mind a’ két féle elég, réttyei, ’s legelõje is tágas." [2]
Fényes Elek szerint "Hanajna, orosz-tót falu, Ungh vmegyében, ut. p. Nagy-Mihályhoz keletre 1 1/2 órányira; 81 romai, 132 g. kath., 4 evang., 12 zsidó lak. Emeletes kastély, egy szép angolkerttel. Fûrész- és liszt-malmok. Derék erdõ. Sok széna, F. u. gr. Sztáray. " [3]
1910-ben 434, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.
2001-ben 228 lakosából 207 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Neobarokk stílusú temploma a 19. században épült.
- Ipari műemléke a malommúzeum.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
