Koromlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koromlak (Koromľa)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rangközség
Első írásos említés1337
PolgármesterSilvia Žeňuchová
Irányítószám072 62
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámSO
Népesség
Teljes népesség414 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság275 m
Terület13,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′ 55″, k. h. 22° 17′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 55″, k. h. 22° 17′ 30″
Koromlak weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Koromlak (1899-ig Korumlya, szlovákul: Koromľa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szobránctól 10 km-re délkeletre, a Koromlaki patak partján fekszik. Tengerszint feletti magassága 215 és 850 m között váltakozik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A hagyomány szerint neve a magyar korom főnévből ered és a falu szénégetőire utal. A szlovák név is a magyarból származik.

Története[szerkesztés]

A falut a nagymihályi uradalom területén a 14. század első felében alapították, de területén már a bronzkorban is éltek emberek. 1337-ben említik először, amikor nagymihályi András fia Jakov és Jakov fia László azért tiltakoztak Ung, Bereg és Szabolcs vármegyék közös kongregációján, mert Ung megye alispánja és Drugeth Vilmos várnagya a vlach jog alapján a koromlyai területre ruszin pásztor lakosságot telepített be. 1365-ben „Korumlia”, 1366-ban „Korumlya” a település neve. A falu – melynek élén a kenéz állt – 1373-ban a Drugethek birtoka és a tibai váruradalom része lett. 1418-ban „Koromlya”, 1437-ben „Koromplya” alakban említik. Egy 1454-ben kelt okirat megemlíti a régi falusi bíró, a scultetus soltész malmát. Lakói főként mezőgazdasággal, favágással, szénégetéssel foglalkoztak. Anyakönyveit 1766-tól vezetik, plébániája 1771-ben már létezett.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „KORUMLYA. Oláh falu Ungvár Várm. földes Ura G. Sztárai Uraság, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Tibéhez nem meszsze, és annak filiája, határbéli földgye jó, vagyonnyai külömbfélék.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Korumlya, Ungh vmegyében, orosz falu, Ungvárhoz északra 2 órányira: 23 római, 354 g. kath., 29 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Hegyes határ. Nagy erdő. F. u. gróf Sztáray örök. Horváth, s m.”[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 636, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2003-ban 538 lakosa volt.

2011-ben 481 lakosából 410 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. november 15.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Koromlak&oldid=26186929”