Palágykomoróc
| Palágykomoróc (Паладь Комарівці) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Ungvári járás |
| Rang | falu |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Palágykomoróc (ukránul Паладь Комарівці (Palagy Komarivci / Palad' Komarivtsi), 1995-ig Комарівці (Komarivci / Komarivtsi), oroszul Комаровци (Komarovci)): falu Ukrajnában Kárpátalján Ungvári járásban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Ungvártól 16 km-re délnyugatra fekszik. Közös falusi tanácsa van Kisszelmenccel.[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevének első része személynévi erededű, ez a Pál személynév – d helynévképzős változatából származik. Második része a szláv komár (= szúnyog) főnévből való.
[szerkesztés] Története
Nevét 1325-ben Polad néven említik először. A 13. században az Aba nemzetség Amadé ágából származó Finta nádor kapta királyi adományként a falut.
1436-ban a Palágyiak lettek a helység kizárólagos birtokosai. Majd a család férfi ágának kihalta után a birtok egy része a kincstárra szált, míg másik része a Bercsényi családé lett Répássy Mária révén, aki a Palágyi család utolsó tagjának özvegye volt.
A mai település középkori Palágy és a mellette levő Komoróc egyesítéséből keletkezett. A 19. században a falu egy része Butler János gróf birtoka volt, aki a templom sírboltjában nyugszik. Itt játszódnak Mikszáth: Különös házasság c. regényének egyes részletei. 1910-ben 342, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 927 lakosából 747 (80%) a magyar. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.
[szerkesztés] Látnivalók
A falu közepén emelkedő dombon álló református templomot a 13. században a birtokos Palágyi család építtette Szent Mihály tiszteletére. A 15. században gótikus stílusban bővítették. 1575 óta a református egyházé, 1617, 1650, 1729, 1791 és 1895-ben renoválták.
[szerkesztés] Források
- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
|
|||||||||||
