Ungtarnóc
| Ungtarnóc (Тарнівці) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Ungvári |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Népsűrűség | 229,8 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 1,54 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 35′, k. h. 22° 13′ | |
| é. sz. 48° 35′ 0″, k. h. 22° 13′ | |
Ungtarnóc (ukránul Тарнівці): falu Ukrajnában Kárpátalján az Ungvári járásban. Közigazgatásilag hozzá tartozik Sislóc, Botfalva.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Ungtarnóc Ungvártól 8 kilométerre délnyugati irányban, az Ung bal partján terül el. Közeli települések: Botfalva, Sislóc, Bátfa, Palló, Gálocs, Őrdarma.
Lakossága[szerkesztés]
- 1869 – 393 fő
- 1890 – 350 fő
- 1910 – 412 fő
- 1940 – 464 fő
- 1944 – 411 fő
- 1969 – 557 fő
- 1989 – 849 fő, magyar 467 fő
- 1991 – 870 fő, magyar 445 fő
- 2001 – 853 fő, magyar 354 fő – 41,5%, ukrán 57%
Nevének eredete[szerkesztés]
„… Az elsődleges Tarnóc helynév szláv eredetű… Töve az ószláv (Tornb »tövis«, tüske, kökény”
Története[szerkesztés]
A krónikák első ízben az 1300-as évek elején említik, mint lakott helyet. Első birtokosai a községnek nevet adó Tarnócziak voltak. Később adomány útján a Bukóczi család bír itt részekkel. 1554-ben egy egész porta népessége kihalt pestisben. 1599-ben 21 lakóházát adóztatják. 1696-ban 16 magyar családfőt írtak össze. 1720-ban nyolc jobbágyháztartása közül hat magyar, ekkoriban Csernek Pál és György a település földesura. 1828-ban 36 házból áll a falu 302 lakossal. 1848 előtt a híres Mikszáth-regényből (Különös házasság) ismert Bernáth Zsigmondnak van itt birodalma. 1910-ben már 412 lelket számlál a falu, rá tíz évre a világégést követően valamivel kevesebbet, 367-et. A második világháború előtti időkben 450-en élnek itt, néhány szlovák és ruszin családon kívül valamennyien magyarok.
1944 őszén a bevonuló szovjet katonák közel félszáz helybéli férfit hurcolnak el a lágerekbe.
Emlékhelyei, nevezetességei[szerkesztés]
Mai református templomát a gyülekezet 1830-ban kezdte el építeni, melyet csak 1875-ben tudtak befejezni. A templomnak 1905-ig két harangja volt. Az írások tanúsága szerint a kisebbiken a következő felirat volt olvasható: Jezus Nazaremus Rex Judeorum, 1625. 1905-ben az új harangok vásárlásakor a régieket odaadták a harangöntőnek. Az egykori itteni földbirtokos, Buttler János nevét Mikszáth Kálmán „Különös házasság” c. regénye tette a nagyközönség számára ismertté. A Buttler-kastély ugyan az Őrdarma melletti Bozos tanyán épült fel, ám a grófnak kiterjedt uradalma volt Ungtarnócon is. A Buttler család – erről is megemlékeznek a krónikák – igen bőkezűen támogatta a környék református gyülekezeteit.
A község római és görög katolikus templomát néhány évvel ezelőtt szentelték fel.
Gazdasága[szerkesztés]
A Konnik farmergazdaság jelenleg több mint száz munkást foglalkoztat. A helybéliek a háztájiban nem csak önellátásra termelnek, a környékbeli földekről lekerülő termés jelentős része – főként burgonya és gyümölcs – az ungvári piacra kerül. A tejtermékek egy része szintén a városba kerül eladásra.
A községi tanács címe[szerkesztés]
- magyarul: 89420, Ungtarnóc, Gorkovo út 107A
- ukránul: 89420, с.Тарновці , вул. Горького, 107 А
- Polgármesteri hivatal telefonszáma: (+380-31-22) 73-34-44
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Ungtarnóc – karpataljaturizmus.net
- SzSzKSz topográfiai térképe
- Ung vármegye domborzati térképe és leírása
- Ung vármegye közigazgatási térképe
- Magyarország helységnévtárai, 1873–1913
|
|||||||||||

