Kapás (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kapás (Priekopa)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rangközség
Első írásos említés1418
PolgármesterPeter Sekerák
Irányítószám072 61
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámSO
Népesség
Teljes népesség278 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság280 m
Terület12,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 45′ 00″, k. h. 22° 16′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 00″, k. h. 22° 16′ 17″
Kapás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kapás (1899-ig Prikopa, szlovákul: Priekopa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szobránctól 7 km-re keletre, a Szobránc-patak és az ukrán határ között fekszik. Külterülete egészen az államhatárig nyúlik.

Története[szerkesztés]

1418-ban Luxemburgi Zsigmond megerősítő oklevelében említik először, amelyben a nagymihályi és tibai uradalmat megerősíti birtokaiban. 1427-ben az adóösszeírásban malmot és 27 portát számláltak a faluban. 1567-ben a község mindössze három és fél porta után adózott. A 16. század második felében azonban jelentős betelepülések történtek és területe növekedett. 1599-ben már 23 jobbágyház és a soltész háza állt a faluban. A 17. században a közepes nagyságú falvak közé számított, a 18. század elejére azonban – főként a kuruc harcok miatt – lakossága újra lecsökkent. 1715-ben mindössze 4, 1720-ban 5 háztartás volt a faluban.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „PREKOPA. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Tibéhez nem meszsze, mellynek filiája, határbéli földgyének szép javai szerént, első osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Prekopa, orosz falu, Ungh vgyében, ut. p. Szobránczhoz keletre 1 1/2 órányira: 30 romai, 237 gör. kath., 18 zsidó lak. Határa hegyes és sovány, erdeje derék. F. u. Mokcsay, Pongrácz, Szemere, és a Kis-Ráthi plebanos.[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

A 1416. században északi szomszédságában volt Csertés falu, mely időközben elpusztult.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 529, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2003-ban 309 lakosa volt.

2011-ben 290 lakosából 278 szlovák.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. november 20.)

További információk[szerkesztés]