Szerednye
| Szerednye | |
 |
|
| Szerdnye központjának látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Ungvári járás |
| Irányítószám | 89452 |
| Körzethívószám | + 380 312 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4200 fő +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Szerednye
Pozíció Ukrajna térképén
|
|
| é. sz. 48° 32′ 21″, k. h. 22° 30′ 44″ | |
Szerednye (1899-ig Szvedernik, ukránul Середнє [Szerednye]), oroszul Среднее [Szrednyeje]), szlovákul Seredné) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Ungvártól 20 km-re délkeletre a Viela partján fekszik, Ungordas tartozik hozzá.
Története [szerkesztés]
1417-ben Zerednye néven említik először. Határában egy völgy bejáratánál fekszenek egykori várának romjai. A szerednyei várat a 12. században építették a templomosok, később a pálosoké, majd a Drugetheké lett. 1526-ban a Dobó család szerezte meg, birtokosa volt a törökverő egri hős Dobó István is aki itt hunyt el 1572-ben. Dobó után a Rákócziaké lett, majd a Forgách család szerezte meg. A vár kuruc harcok során pusztult el.
A település híres bortermelő központ, melyet már 1417-ben említ oklevél.
1514-ben a Dózsa-parasztfelkelés akasztotta meg fejlődését. Határában gyilkolták meg 1901-ben Egán Ede neves kultúrpolitikust.
A község határától 10 km-re Börvingesen áll a ruszin nép atyjának, Egán Edének az emlékkeresztje.
1910-ben 1867 lakosából 881 magyar, 642 ruszin, 193 német és 134 szlovák volt. A trianoni békeszerződés előtt 1909-től Ung vármegye akkor alakult Szerednyei járásának székhelye volt. A Tanácsköztársaság idején a tervezett autonóm Kárpátalja (Önálló Országrészi Tanács, Szamosztojnij Krajinszkij Szojuz) részeként, a már cseh megszállás alá került Ungvár pótlására a három ruszin körzeti tanács egyikeként létrehozott ungi körzeti tanács székhelye. A körzeti tanács a gyakorlatban pár napig létezett, ezután cseh megszállás alá került. A települést az Első bécsi döntés nem érintette, 1939 márciustól ismét magyar fennhatóság alatt az Ungi közigazgatási kirendeltség része 1944-ig. Ma 4200 lakosának mintegy egyharmada magyar.
Látnivalók [szerkesztés]
- Szerednyei vár
- Temploma a 15. század elején a Mindenszentek tiszteletére volt szentelve az eredetileg gótikus templom a 18. – 19. századi felújítások során teljesen elvesztette középkori jellegét.
- 1805. december 10–11-én a Buttler-házban őrizték egy éjszakán át a Szent Koronát, miközben Napóleon elől Munkácsra menekítették.
Források [szerkesztés]
- Móricz Kálmán: Kárpátalja sorsfordulói Hatodik Síp Alapítvány, Budapest 2001, ISBN 963 829 471 X
|
|||||||||||
