Vinna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vinna (Vinné)
Vinnavára légifotó.jpg
Vinna várának légifényképe.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1249
Polgármester Jozef Kráľ
Irányítószám 072 31
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 1692 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 144 m
Terület 29,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vinna  (Szlovákia)
Vinna
Vinna
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 21° 58′ 0″
é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 21° 58′ 0″
Vinna weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vinna (1899-ig Vinna-Banka, szlovákul Vinné) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában, Nagymihálytól 7 km-re északkeletre. 2011-ben 1692 lakosából 1581 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területén már a kőkorban is éltek emberek. A Szent Kereszt tiszteletére szentelt temploma már a 9. században a Nagymorva Birodalom idején állt. A román stílusú templom alapjai a falu határában a "Na Senderove" dűlőben ma is láthatók.

A mai falut csak 1249-ben említik először, amikor a birtokot egy bizonyos Jakab nevű nemes szerezte meg Péter fia Sebestyéntől. Ebben az oklevélben már említik a falu plébániáját is. Várát 1270 és 1300 között a Kaplyon nembeli Nagymihályi Jákó és András építtette és 1594-ben rombolták le. 1335-ben említik malmát, 1336-ban szőlészetét. A nagymihályi uradalom része volt. 1427-ben 37 portát számláltak a faluban. 1454-ben már nagyszabású szőlőtermesztés folyt a itt, ekkor említik itt a nagymihályi Eödön utódainak osztozását az itteni kiterjedt szőlőbirtokon. Nem tudni, hogy voltak-e más nagy szőlőbirtokok is a település határában, de közvetve erre utal, hogy már 1271-ben megerősíti az egri püspökség Abaúj, Zemplén és Ung vármegyék szőlősgazdáinak kiváltságait. A 16. században Vinna 4981 akó bort termelt. A falui birtokosai a Sztáray és Szirmay családok voltak. 1715-ben 18 háztartás volt a faluban. A 18. században vásáros helyként is ismert volt a település. 1828-ban 104 házában 1061 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, a Vihorlát lejtőin intenzív szőlőtermesztés és kőbányászat folyt. A szőlőtermesztésnek átmenetileg a 19. század végén kitört filoxérajárvány vetett véget. 1974-ben már újra 166 hektáron termeltek szőlőt a községben.

Vályi András szerint "VINNA. Tót Mezőváros Ungvár Várm. földes Urai Gr. Sztáray, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Sobrántzhoz 3 mértföldnyire, ’s az Uraságoknak kastéllyaikkal ékesíttetik; földgye középszerű, legelője, fája van, bora egésséges." [2]

Fényes Elek szerint "Vinna, tót-orosz m. v. Ung vgyében, ut. p. Nagy-Mihályhoz 1 1/4 mfld. 490 romai, 450 görög kath., 28 evang., 40 zsidó lakossal. Rom. kath. plebánia és szentegyház, mellyben az Eödönffy nemzetségnek több siremlékeit láthatni. Van itt továbbá gróf Waldstein és Dravezcky féle 2 kastély, elég erdő és legelő szőlőhegy, s északra 1/2 órányira magas sziklás bérczen egy régi vár. Birják gróf Waldstein, Draveczky, Gábry, Szemere családbeliek." [3]

1910-ben 1472, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott. A falut 1944. október 30-án a németek felégették, 285 ház pusztult el, de a háború után újjáépült. A település Vinna és Banka községek egyesülése.

2001-ben 1608 lakosából 1587 szlovák volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

  • A Zempléni Széles-tó északi partján fekvő községtől északnyugatra emelkedő 325 m magas hegyen állnak Nagymihály (Vinna,Tarna) várának romjai.
  • Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi eredetű.
  • A Sztáray család késő reneszánsz eredetű kastélya a 17. század közepén épült, a 18. század első felében barokk stílusban építették át és az udvar irányában megtoldották. A 19. és a 20. században is átalakították. Reneszánsz és barokk részletekkel, boltozatain helyenként stukkódíszítéssel rendelkezik. A kastély és a park ma rekonstrukció alatt áll.

Képgaléria [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés

További információk [szerkesztés]