Vinna
| Vinna (Vinné) | |
| Vinna várának légifényképe. | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Nagymihályi |
| Turisztikai régió | Alsó-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1249 |
| Polgármester | Jozef Kráľ |
| Irányítószám | 072 31 |
| Körzethívószám | 056 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1692 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 144 m |
| Terület | 29,78 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 21° 58′ 0″ | |
| é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 21° 58′ 0″ | |
| Vinna weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vinna (1899-ig Vinna-Banka, szlovákul Vinné) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában, Nagymihálytól 7 km-re északkeletre. 2011-ben 1692 lakosából 1581 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területén már a kőkorban is éltek emberek. A Szent Kereszt tiszteletére szentelt temploma már a 9. században a Nagymorva Birodalom idején állt. A román stílusú templom alapjai a falu határában a "Na Senderove" dűlőben ma is láthatók.
A mai falut csak 1249-ben említik először, amikor a birtokot egy bizonyos Jakab nevű nemes szerezte meg Péter fia Sebestyéntől. Ebben az oklevélben már említik a falu plébániáját is. Várát 1270 és 1300 között a Kaplyon nembeli Nagymihályi Jákó és András építtette és 1594-ben rombolták le. 1335-ben említik malmát, 1336-ban szőlészetét. A nagymihályi uradalom része volt. 1427-ben 37 portát számláltak a faluban. 1454-ben már nagyszabású szőlőtermesztés folyt a itt, ekkor említik itt a nagymihályi Eödön utódainak osztozását az itteni kiterjedt szőlőbirtokon. Nem tudni, hogy voltak-e más nagy szőlőbirtokok is a település határában, de közvetve erre utal, hogy már 1271-ben megerősíti az egri püspökség Abaúj, Zemplén és Ung vármegyék szőlősgazdáinak kiváltságait. A 16. században Vinna 4981 akó bort termelt. A falui birtokosai a Sztáray és Szirmay családok voltak. 1715-ben 18 háztartás volt a faluban. A 18. században vásáros helyként is ismert volt a település. 1828-ban 104 házában 1061 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, a Vihorlát lejtőin intenzív szőlőtermesztés és kőbányászat folyt. A szőlőtermesztésnek átmenetileg a 19. század végén kitört filoxérajárvány vetett véget. 1974-ben már újra 166 hektáron termeltek szőlőt a községben.
Vályi András szerint "VINNA. Tót Mezőváros Ungvár Várm. földes Urai Gr. Sztáray, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Sobrántzhoz 3 mértföldnyire, ’s az Uraságoknak kastéllyaikkal ékesíttetik; földgye középszerű, legelője, fája van, bora egésséges." [2]
Fényes Elek szerint "Vinna, tót-orosz m. v. Ung vgyében, ut. p. Nagy-Mihályhoz 1 1/4 mfld. 490 romai, 450 görög kath., 28 evang., 40 zsidó lakossal. Rom. kath. plebánia és szentegyház, mellyben az Eödönffy nemzetségnek több siremlékeit láthatni. Van itt továbbá gróf Waldstein és Dravezcky féle 2 kastély, elég erdő és legelő szőlőhegy, s északra 1/2 órányira magas sziklás bérczen egy régi vár. Birják gróf Waldstein, Draveczky, Gábry, Szemere családbeliek." [3]
1910-ben 1472, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott. A falut 1944. október 30-án a németek felégették, 285 ház pusztult el, de a háború után újjáépült. A település Vinna és Banka községek egyesülése.
2001-ben 1608 lakosából 1587 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Zempléni Széles-tó északi partján fekvő községtől északnyugatra emelkedő 325 m magas hegyen állnak Nagymihály (Vinna,Tarna) várának romjai.
- Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi eredetű.
- A Sztáray család késő reneszánsz eredetű kastélya a 17. század közepén épült, a 18. század első felében barokk stílusban építették át és az udvar irányában megtoldották. A 19. és a 20. században is átalakították. Reneszánsz és barokk részletekkel, boltozatain helyenként stukkódíszítéssel rendelkezik. A kastély és a park ma rekonstrukció alatt áll.
Képgaléria [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
További információk [szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- E-obce.sk
- Községinfó
- Vinna Szlovákia térképén
- Vinna várának képes ismertetője (szlovákul)
- Légifotók a várról
|
|||||||

