Vámoslucska
| Vámoslucska (Lúčky) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Nagymihályi |
| Turisztikai régió | Alsó-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1336 |
| Polgármester | Eduard Baláž |
| Irányítószám | 072 34 |
| Körzethívószám | 056 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 529 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 67 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 132 m |
| Terület | 7,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vámoslucska
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 46′ 0″, k. h. 22° 2′ 30″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vámoslucska (1899-ig Lucska, szlovákul Lúčky) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 529 lakosából 440 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagymihálytól 6 km-re keletre, a Széles-tó déli partja közelében fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint már a 8. századtól éltek itt emberek. A település első írásos említése 1336-ból származik. A község története során helyi és nagymihályi nemesek birtoka volt. Magyar nevének előtagját a Szeretván volt vámos révéről kapta, mely már a 15. században működött. 1427-ben 24 jobbágyház állt a településen, később a házak száma csökkent. Itt állott 1443-ban Lucska várkastélya, ekkor a Lucskai család birtoka. Eredete, sorsa ismeretlen. 1599-ben 15 adózó háztartása volt. A 17. század folyamán a lakosság száma jelentősen csökkent. 1715-ben 6 adózója volt, 1720-ban pedig már csak nemesek lakták. 1828-ban 41 házában 350 lakos élt, határában szőlőt és komlót termesztettek. A 19. században birtokosai a Sztáray és Szemere családok voltak.
Vályi András szerint " LUCSKA. Tót falu Ungvár Várm. földes Ura G. Sztárai Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Szalacskához nem meszsze, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai jelesek." [2]
Fényes Elek szerint " Lucska, tót-orosz-magyar falu, Ungh vármegyében, Nagy-Mihályhoz keletre 1 1/4 mfldnyire a szobránczi portautban: 44 római, 152 gör. kath., 134 ref., 13 zsidó lak. Ref. szentegyház. Jó föld. F. u. gr. Stáray Albert, Szemere György." [3]
1910-ben 506, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott. A falu régi református temploma 1640-ben épült, a második világháború során megsemmisült. A háború után újat emeltek helyette.
2001-ben 512 lakosából 469 szlovák és 32 magyar volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református temploma 1947 és 1959 között Juraj Byrtus tervei szerint épült.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
További információk [szerkesztés]
|
|||||||
