Vajna
| Vajna (Vojnatina) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Szobránci |
| Turisztikai régió | Alsó-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1336 |
| Polgármester | Pavol Gengeľ |
| Irányítószám | 072 61 |
| Körzethívószám | 056 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 240 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 31 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 128 m |
| Terület | 7,69 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 44′ 00″, k. h. 22° 13′ 40″ | |
| é. sz. 48° 44′ 00″, k. h. 22° 13′ 40″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vajna (1899-ig Vajnatina, szlovákul Vojnatina) község Szlovákiában a Kassai kerület Szobránci járásában. 2011-ben 240 lakosából 236 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Szobránctól 4 km-re keletre a Kelet-Szlovákiai Alföld északkeleti részén fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint itt már a 9. – 10. században település állt, melynek területéről számos cserépmaradvány került elő. Vajna első írásos említése még birtokként 1284-ből származik, faluként 1336-ban említik először. A 13. századtól a tibai váruradalom része volt, de több tibai és nagymihályi nemesnek is volt itt birtoka, akik kúriákat is építettek ide. A 14. század első felében a falunak temploma és malma is volt. 1427-ben az adóösszeírásban 26 jobbágy házzal szerepel. Később a házak és az adózók száma csökkent. 1599-ben csak 5 ház állt a településen. 1677-ben Szinnyei Andrásnak kisméretű udvarháza volt itt. A 18. század elejére a falu csaknem elnéptelenedett. Az 1715-ös és 1720-as összeírások nem találtak adózót a községben, csak nemesek lakták. Ezután újra betelepítették. 1828-ban 57 házában 447 lakos élt. A 17. század közepén temploma az evangélikusoké volt, majd megújítása után a 18. század közepétől újra a katolikusoké.
Vályi András szerint " VAJNATINA. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tibének szomszédságában, és annak filiája; határja jó, vagyonnyai is jelesek." [2]
Fényes Elek szerint "Vajnatina, Ungh v. orosz-tót falu, Tybához közel: 201 romai, 136 g. kath., 18 ref., 46 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Szobráncz." [3]
1910-ben 466, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.
2001-ben 242 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Római katolikus temploma a 16. században épült reneszánsz stílusban. 1718-ban barokk stílusban építették át.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||

