Csicser
| Csicser | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Nagymihályi |
| Turisztikai régió | Zemplén |
| Rang | község |
| Polgármester | Varga Imre |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 891 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 33 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 106 m |
| Terület | 26,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Csicser
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48,5401°, k. h. 22,0255° | |
| Csicser weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Csicser (szlovákul Čičarovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 891 lakosából 827 magyar és 53 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagykapostól 4 km-re délnyugatra a Latorca jobb partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A község területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban lakott volt. 1263-ban birtokosa Csicseri Szobeszlav adománylevélében említik először. A 13. században már plébániája is volt, papját névszerint is megemlítik. 1284-ben említik templomát is. A községnek 1458-ig vámszedési joga volt. A 14. – 19. század között a Csicser, Orosz és Ormós családok birtoka volt. A 14. században súlyos birtokviszályok színhelye volt a község. 1359-ben a leleszi kolostor kirablásaval bosszulták meg Csicsery Jánosnak a megyegyűlésen való meggyilkolását. 1365-ben az itteni földesurak jobbágyai kétszer is betörtek Nagykaposra. Előbb elhajtottak egy marhacsordát, majd még ugyanabban az évben ismét megtámadták Kapost, megkínozták és megverték a jobbágyokat, kirabolták a templomot. A Csicsriek hatalmát jelzi, hogy birtokközpontjukon várkastélyt is emeltek. 1425-ben 8 portát számláltak a településen. A 15. század közepén Csicsery Zsigmond és fia Mihály, Giskra János huszitáival elpusztíttatta és kiraboltatta a falut. Elvitték a családi összes kincseit. 1600-ben 28 lakóház állt a faluban. A 17. század vallásháborúi alaposan megritkították a falu lakosságát, 1697-ben 7 jobbágycsalád élt a településen. 1715-ben 22 ház állt a községben. A 18. század közepén az Orosz és a Barkóczy család volt a falu földesura. 1828-ban 155 házban 1243 lakos élt, ezzel Ung vármegye egyik legnagyobb faluja volt. 1869-ben volt a legnépesebb, ekkor 1369 lakosa volt. Lakói földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. 1910-ben 1203, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.
2001-ben 827 lakosából 774 magyar és 52 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református temploma a 12. és 13. század fordulóján román stílusban emelt Szent György-templom helyén épült 1284 előtt. A templom a 17. században lett a reformátusoké és már nem is adták vissza. 1784-ben újjáépítették. 1819-ben, 1863-ban és 1935-ben megújították.
- Római katolikus templomát 1796 és 1800 között építették a korábbi, 1765-ben emelt fatemplom helyén.
- Görög katolikus temploma 1900 és 1903 között épült neoklasszicista stílusban. Elődje egy 1750 körül épített fatemplom volt.
- Szeplőtelen Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnáját a 18. század végén a Lónyay család építtette.
Jegyzetek [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
|
|||||||
