Pécska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pécska (Pecica, Petschka)
Pécska címere
Pécska címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang város
Beosztott falvak Tornya, Szederhát, Óbodrog
Polgármester Antal Péter[1]
Irányítószám 317235
Körzethívószám 0x57[2]
SIRUTA-kód 11584
Népesség
Népesség 10 511 fő (2011)[4] +/-
Magyar lakosság 3835
Község népessége 12 762 fő (2011. október 31.)[3]
Népsűrűség 55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Terület 237,17 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Pécska (Románia)
Pécska
Pécska
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 10′ 12″, k. h. 21° 04′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 12″, k. h. 21° 04′ 12″
Pécska weboldala

Pécska (románul Pecica, németül Petschka) kisváros Romániában, Arad megyében, a román-magyar határ mellett.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aradtól 19 km-re nyugatra, a Maros jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve valószínűleg kun vagy szláv eredetű.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécska térképe

1335-ben Petk néven említik először. Területe már a bronzkorban lakott volt, határában van a Nagysánc, ahol 1882-ben bronzkori telepet tártak fel, majd a későbbi ásatásokkor kelta és dák erődítményekre is bukkantak. A falu feltárt temetője alapján a 11. században már magyarok lakták. Határában a Maros mellett találhatók Ajtonymonostor 11. századi romjai, melyet 1204-ben említenek először. A monostor valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el, és nem építették újjá. A romok nagy részét a 15. században a Maros elmosta. 1415 után már nem említik.

Pécska 1335-ben egyházas hely volt, 1514-ben vámszedőhelyként említik. 1550-ben a török elől lakói elmenekültek. 1561-ben felégették, mert nem fizetett adót, de a hódoltságot átvészelte. Lakói ekkor nagyrészt szerbek voltak.

A mai Pécska (Pecica) az egykori Ópécska és Magyarpécska települések egyesülése nyomán jött létre, amelyek 1960-tól képeznek egy közigazgatási egységet. A mai közigazgatási egység lakossága 1910-ben 20.562 volt, amiből 11.402 magyar (55,45%), 7722 román (37,55%), 1438 (6,99%) pedig egyéb (szerb, szlovák és német) nemzetiségű. A 9571 lakosú Ópécska többségében román, a 8066 lakosú Magyarpécska túlnyomóan magyar nemzetiségű volt. 1992-ben társközségeivel együtt 12.930 lakosa volt, ebből 6877 román (53,18%), 5092 magyar (39,38%), 697 roma (5,39%) és 34 német (0,26%).

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus templom

Római katolikus templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1763-ban Lovász Mihály királyi kamarás, kamarai igazgató és kincstári uradalmak bérlője által építtetett templom a 19. század végére kicsinek és szűknek bizonyult a pécskai hívek számára. Ennek helyére dr. Szabados József tiszteletbeli kanonok, magyarpécskai esperes-plébános vezetésével megindult a mozgalom az új templom megépítése érdekében. Hosszas előkészületek eredményeként 1886. augusztus 1-jén elhelyezték az új, jelenlegi templom alapkövét.

A terveket Reiter Ede temesvári és Halmay Andor aradi tervezők készítették. Az építő a szegedi Kovács József volt. Az építést a helyi kincstári vagyonbiztos Végh Aurél, Halmay Andor, Szabados József plébános, Isszekutz Mihály községi jegyző, Zdrahál Ferenc állami felügyelő és Kelemen István polgármester felügyelték. A templom építését 1886. július 15-én kezdték, 1887. szeptember 15-én fejezték be, és ugyanazon év november 13-án szentelték fel a Szentháromság tiszteletére. Az ablakait Walther Gida budapesti üvegfestő készítette 1915-ben.

A templom teljes egészében, mind kívül, mind belül, tiszta és szép gótikus stílusban épült. A templom szilárd nyerstégla építmény. Boltozata: fa-stukatúra. A torony magassága a föld felszínétől 49 méter és 25 centiméter. A templom belvilágának hossza 49 méter és 24 centiméter, míg a hajó szélessége 13 méter, magassága 10 méter és 80 centiméter. A két oldalhajó hossza 6 méter és 10 centiméter, míg szélessége 3 méter és 15 centiméter.

Maros-ártér Natúrpark[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécska déli határán folyik a Maros folyó, melynek Arad és Nagylak közötti szakasza 2004-ben védelem alá került. A védett terület neve Maros-ártér Natúrpark. A natúrpark adminisztrációjának székhelye Aradon van, viszont Pécskán működtetnek egy információs pontot turisták számára, és a területet átszelő turistautak jórésze is érinti, vagy megközelíti Pécskát. A natúrpark összterülete 17.455,2 hektár,[5] ebből Pécska város közigazgatási határain belül 3.765,63[5] hektár található, ami a védett terület 21,57%-át jelenti.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A város hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2009. május 12.)
  2. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  3. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. Irházi János: Drasztikusan csökkent Pécska lakossága, 2011. december 3. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  5. ^ a b Pîrv O. (2007-2008). Planul de management al Parcului Natural Lunca Mureșului. Arad.
  6. Képzőművészet Magyarországon. (Hozzáférés: 2008. augusztus 13.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécska témájú médiaállományokat.