Pécska
| Pécska (Pecica, Petschka) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Partium | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Arad | ||
| Rang | város | ||
| Beosztott falvak | Tornya, Szederhát, Óbodrog | ||
| Polgármester | Antal Péter[1] | ||
| Irányítószám | 317235 | ||
| Körzethívószám | 0x57[2] | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 10 511 fő (2011)[3] +/- | ||
| Község népessége | 11 886 (2011)[4] | ||
| Magyar lakosság | 3835 | ||
| Népsűrűség | 55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 100 m | ||
| Terület | 237,17 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pécska
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 46° 10′ 12″, k. h. 21° 4′ 12″ | |||
| Pécska weboldala | |||
Pécska (románul Pecica, németül Petschka) kisváros Romániában, Arad megyében, a román-magyar határ mellett.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Aradtól 19 km-re nyugatra, a Maros jobb partján fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve valószínűleg kun vagy szláv eredetű.
Története [szerkesztés]
1335-ben Petk néven említik először. Területe már a bronzkorban lakott volt, határában van a Nagysánc, ahol 1882-ben bronzkori telepet tártak fel, majd a későbbi ásatásokkor kelta és dák erődítményekre is bukkantak. A falu feltárt temetője alapján a 11. században már magyarok lakták. Határában a Maros mellett találhatók Ajtonymonostor 11. századi romjai, melyet 1204-ben említenek először. A monostor valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el, és nem építették újjá. A romok nagy részét a 15. században a Maros elmosta. 1415 után már nem említik.
Pécska 1335-ben egyházas hely volt, 1514-ben vámszedőhelyként említik. 1550-ben a török elől lakói elmenekültek. 1561-ben felégették, mert nem fizetett adót, de a hódoltságot átvészelte. Lakói ekkor nagyrészt szerbek voltak.
A mai Pécska (Pecica) az egykori Ópécska és Magyarpécska települések egyesülése nyomán jött létre, amelyek 1960-tól képeznek egy közigazgatási egységet. A mai közigazgatási egység lakossága 1910-ben 20.562 volt, amiből 11.402 magyar (55,45%), 7722 román (37,55%), 1438 (6,99%) pedig egyéb (szerb, szlovák és német) nemzetiségű. A 9571 lakosú Ópécska többségében román, a 8066 lakosú Magyarpécska túlnyomóan magyar nemzetiségű volt. 1992-ben társközségeivel együtt 12.930 lakosa volt, ebből 6877 román (53,18%), 5092 magyar (39,38%), 697 roma (5,39%) és 34 német (0,26%).
Látnivalók [szerkesztés]
Római katolikus templom [szerkesztés]
Az 1763-ban Lovász Mihály királyi kamarás, kamarai igazgató és kincstári uradalmak bérlője által építtetett templom a 19. század végére kicsinek és szűknek bizonyult a pécskai hívek számára. Ennek helyére dr. Szabados József tiszteletbeli kanonok, magyarpécskai esperes-plébános vezetésével megindult a mozgalom az új templom megépítése érdekében. Hosszas előkészületek eredményeként 1886. augusztus 1-jén elhelyezték az új, jelenlegi templom alapkövét.
A terveket Reiter Ede temesvári és Halmay Andor aradi tervezők készítették. Az építő a szegedi Kovács József volt. Az építést a helyi kincstári vagyonbiztos Végh Aurél, Halmay Andor, Szabados József plébános, Isszekutz Mihály községi jegyző, Zdrahál Ferenc állami felügyelő és Kelemen István polgármester felügyelték. A templom építését 1886. július 15-én kezdték, 1887. szeptember 15-én fejezték be, és ugyanazon év november 13-án szentelték fel a Szentháromság tiszteletére. Az ablakait Walther Gida budapesti üvegfestő készítette 1915-ben.
A templom teljes egészében, mind kívül, mind belül, tiszta és szép gótikus stílusban épült. A templom szilárd nyerstégla építmény. Boltozata: fa-stukatúra. A torony magassága a föld felszínétől 49 méter és 25 centiméter. A templom belvilágának hossza 49 méter és 24 centiméter, míg a hajó szélessége 13 méter, magassága 10 méter és 80 centiméter. A két oldalhajó hossza 6 méter és 10 centiméter, míg szélessége 3 méter és 15 centiméter.
Maros-ártér Natúrpark [szerkesztés]
Pécska déli határán folyik a Maros folyó, melynek Arad és Nagylak közötti szakasza 2004-ben védelem alá került. A védett terület neve Maros-ártér Natúrpark. A natúrpark adminisztrációjának székhelye Aradon van, viszont Pécskán működtetnek egy információs pontot turisták számára, és a területet átszelő turistautak jórésze is érinti, vagy megközelíti Pécskát. A natúrpark összterülete 17.455,2 hektár,[5] ebből Pécska város közigazgatási határain belül 3.765,63[5] hektár található, ami a védett terület 21,57%-át jelenti.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1655 táján Szegedinác Jovánovics Péró, a 1735-i Péró-féle lázadás vezetője.
- Itt született 1813. február 20-án Ormós Zsigmond, művészettörténeti író, a MTA levelező tagja (1861).
- Itt született 1875. november 13-án gr. Klebelsberg Kunó, belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter, a magyar iskolarendszer megreformálója.
- Itt született 1879. szeptember 15-én Mester János filozófus, pedagógus, a szegedi egyetem tanára, pápai prelátus.
- Itt született 1885. augusztus 23-án Balla Ignác, író, költő, műfordító, újságíró.
- Itt született 1893-ban Nagy Oszkár, festő. Képzőművészet Magyarországon
- Itt született 1909. augusztus 8-án Martinszky János, festő.[6]
- Itt született 1928. november 8-án Kocsik József magyar népművelő, újságíró.
- Lukács István József, a Szoboszlay Aladár vezette mozgalom résztvevője.
Testvérvárosa [szerkesztés]
.svg){kind=small}
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A város hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2009. május 12.)
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Irházi János: Drasztikusan csökkent Pécska lakossága, 2011. december 3. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
- ↑ http://www.nyugatijelen.com/jelenido/kozel_ezerrel_kevesebb_magyar.php
- ^ a b Pîrv O. (2007-2008). Planul de management al Parcului Natural Lunca Mureșului. Arad.
- ↑ Képzőművészet Magyarországon. (Hozzáférés: 2008. augusztus 13.)
Irodalom [szerkesztés]
- dr. Nagyhamágyi Sándor: Magyarpécska múltjából (Pécska, 1999)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Pécska.ro
- A Pécskai Búzavirág Egyesület honlapja
- A Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület honlapja
- Az 1992 és 2000 között megjelent Pécskai Újságok honlapja
- Helyi hírek (románul)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
