Angyalkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Angyalkút (Fântânele)
Engelsbrunn kirche.jpg
Az angyalkúti római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Románia Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang községközpont
Beosztott falvak Réthát
Polgármester Emil Otlăcan (PSD)
Népesség
Népesség 2224 fő (2002)[1] +/-
Község népessége 5692 (2002)[2]
Magyar lakosság 280
Népsűrűség 86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 40,18 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Angyalkút  (Románia)
Angyalkút
Angyalkút
Pozíció Románia térképén
Koordináták: é. sz. 46° 7′ 27″, k. h. 21° 23′ 1″
é. sz. 46° 7′ 27″, k. h. 21° 23′ 1″
Angyalkút weboldala
Az angyalos kút újabb változata

Angyalkút, 1904-ig Kisfalud (románul Fântânele, 1948-ig Engelsbrunn, németül Engelsbrunn vagy Engelsbronn) falu Romániában, a Bánságban, Arad megyében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Aradtól 6 km-re délkeletre, a Maros bal partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Először Kyssfalwd néven említették 1457-ben és így is hívták a németek beköltözéséig. Telepítője a területén ásott öt kút egyike fölé angyalt ábrázoló kőszobrot emeltetett és lakói 1768-ban kérvényezték, hogy a falu kapja meg az Engelsbrunn ('angyalkút') nevet. Hivatalos román nevének jelentése: 'kutak'.

[szerkesztés] Története

A 18. században a Maros menti nádasban szórtan álló kevés házában románok éltek. 1766-ban Neumann József lippai sótári tiszt telepítette a falut 104 német családdal, főként Trier környékéről, Lotaringiából, Luxemburgból és a Saar-vidékről. A románokat ekkor Kisszentmiklósra és Lippára költöztették.

1848. október 21-én Zurits Ferenc és Asztalos Sándor a falu mellett verték meg a kitörő aradi várőrséget. A 20. század elején jelentős volt ló- és szarvasmarhatartása, de téglagyára is működött. Temes vármegye Újaradi járásához tartozott.

1945-ben 161 sváb lakosát hurcolták a Szovjetunióba, akik közül 42-en ott haltak meg. 1960-ban kezdődött meg a svábok kitelepülése Németországba, elhagyott házaikba Máramaros, Bihar, Beszterce-Naszód megyei és moldvai románok, magyarok és Bihar és Szilágy megyei szlovákok költöztek.

Az ortodoxok 1980 és 1997 között építették föl díszes templomukat, előtte csak kis kápolnájuk volt. 2000-ben a reformátusok is templomot szenteltek a faluban.

[szerkesztés] Népessége

  • 1900-ban 1580 lakosából 1486 volt német, 74 román és 19 magyar anyanyelvű; 1508 római katolikus és 66 ortodox vallású.
  • 2002-ben 2224 lakosából 1719 volt román, 280 magyar, 134 szlovák, 55 német és 20 cigány nemzetiségű; 1561 ortodox, 288 római katolikus, 171 református, 105 pünkösdista és 83 baptista vallású.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Római katolikus temploma 1780-ban épült. A templomkertben, az egykori angyalos kút helyén bádog angyalszobor áll kitárt szárnyakkal egy talapzaton.
  • Két klasszicista kastélya is van a 19. század első feléből: a Kövér—Appel és a Porcia családoké.

[szerkesztés] Oktatás

1961-ig az iskola kizárólag német tannyelvű volt. Szlovák nyelvű tagozata csak 1990 és 1997 között működött, négyosztályos összevont magyar tagozata viszont ma is.[1]

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Források

  • Elena Rodica Colta: Die slowakische Minderheit aus Fântânele (Kreis Arad, Rumänien) zwischen Identität und Integrierung. In Andó György – Eperjessy Ernő – Grin Igor – Krupa András (szerk.): A nemzetiségi kultúrák az ezredfordulón (esélyek, lehetőségek, kihívások). Békéscsaba – Budapest, 2001, 285—292
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

[szerkesztés] Külső hivatkozások


Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken