Kurtakér
| Kurtakér (Chier) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tornova (Târnova) |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46° 21′ 0″, k. h. 21° 49′ 0″ | |
| é. sz. 46° 21′ 0″, k. h. 21° 49′ 0″ | |
Kurtakér (Chier), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése [szerkesztés]
Borosjenőtől délre, a Jordán patak mellett fekvő település.
Története [szerkesztés]
Kurtakér, Kér nevét 1325-ben említette először oklevél Keer néven.
1332-ben Kor [Ker], 1561-ben Kis-Kér néven az aradi káptalan birtoka volt. 1808-ban Kurvakér, 1828-ban Kurvakér alias Kurtakér, 1851-ben Kurtakér, 1888-ban Kurtakér, 1913-ban Kurtakér néven írták.
Kamarai birtok volt, majd Stipsics tábornok vásárolta meg, kitől az Ulman családé lett,majd Solymossy Lajos birtokába jutott. 1732-ben Raynald modenai kerceg kapta. Az 1800-as évek közepén a borosjenői Aczél Jánosbirtoka volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Kurtakér, Arad vármegyében, lapos, vizenyős vidéken, 6 katholikus, 1503 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Vize a Csiger. Birja Aczél János. | ” |
1910-ben 2192 lakosából 73 magyar, 2117 román volt. Ebből 49 római katolikus, 2118 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Tornovai járásához tartozott.
A település lakossága földmíveléssel, háziiparral (szövéssel, fonással) foglalkozott.
Források [szerkesztés]
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
- Nagy István:Arad vármegye községeinek leírása [1]
.
Kurtakér, Kér egy 1700-as évekből való térképen

