Háromalmás
| Háromalmás (Almaș) | |
 |
|
| A Mócvidék határát jelző kút Háromalmás mellett | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Alcsil, Bogyest, Kakaró |
| Polgármester | Teodor Avram (Keresztény-Liberális Mozgalom), 2012 |
| Népesség | |
| Népesség | 1576 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 3009 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 181 m |
| Terület | 81,27 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Háromalmás
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 17′ 4″, k. h. 22° 13′ 44″ | |
| Háromalmás weboldala | |
Háromalmás, 1910-ig Almás (románul Almaș) falu Romániában, Arad megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Borossebestől 17 kilométerre délkeletre, a Fehér-Körös bal partjához közel fekszik. Határát gyakran elöntik a folyó árvizei.
Története[szerkesztés]
Elsőször 1316-ban említették Almas alakban, Leel mester és testvéreinek birtokai között. Később a világosvári uradalom része volt. Egyes részei 1439-ben mint Felsewalmas és Also Almas, 1525-ben mint Nagh és Kys Almas fordultak elő. A borosjenői vár 1605-os birtokösszeírása Nagj és Kys Almas-t pusztának írja, és megjegyzi róluk, hogy „sohul egy ember nem lakta sok edőtül fogva”.[3] 1746-ig Zaránd, majd Arad vármegyéhez tartozott. 1812-ben ideköltöztek a környékbeli Lunka, 1814-ben pedig Plesa és Plopi lakói.[4] Története során gazdaságában a szarvasmarhatartás mellett a gyümölcs, különösen a szilva termesztése játszott fontos szerepet.
1880-ban 1797 lakosából 1728 volt román, 52 cigány és 16 magyar anyanyelvű; 1777 ortodox és 11 zsidó vallású.
2002-ben 1576 lakosából 1493 volt román és 80 cigány nemzetiségű; 1119 ortodox, 325 pünkösdista és 131 baptista vallású.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Ioan Dașcău helyi ortodox pap faragványai. Az 1990-es években faluját saját maga faragta, domborműves kőkeresztekkel díszítette. Az 1889-ben épült templom mellé 2000-re elkészítette a Jordán szimbolikus forrását. A szakrális építmény több színes kőkapuból és kőkeresztből áll, amelyek alatt egy medencébe forrásvíz csurog. A vizet minden vízkereszt alkalmával megszentelik.
Források[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Adrian Magina: Conscripția și inventarul bunurilor cetății Ineu în anul 1605. In Banatica 21. Reșița, 2011, 97. o.
- ↑ Pavel Vesa: Episcopia Aradului: istorie, cultură, mentalități; 1706–1918. Cluj-Napoca, 2006, 212. o.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Hagyományos háromalmási gazdaság présházzal és szilvaaszalóval, a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban (angolul)
- A falu lapja a www.virtualarad.net portálon (románul)
- Kép a Jordán-forrásról
- Falutérkép
Képek[szerkesztés]
-
Ház
-
1882-ben épült háromalmási ház a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban
-
-
A ház melléképületei
.svg){kind=small}
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
